Vámpírélet

Hosszú álom után ébredsz,
A nap lenyugszik, téged ébreszt
Csillag fénye, hold sugárja,
Felkeltél az éjszakára.

Véred buzog, erőd ébredt,
Az ösztönöd sosem téved.
Szomjazol az édes vérre,
Sírsz tőle, de vágysz a fényre.

Kihalt utcák téged várnak,
Futnak tőled el az árnyak,
Keresed a te világod,
Nem leled már az országod.

Ha halandó szíve dobban,
Megszakad majd a markodban.
Sűrű árnyak körbevesznek,
Az emberek nem ismernek,

Nem tartozol már közéjük.
Néked éltet ad a vérük,
Nékik halál te életed,
Nyakukon van a köteled.

Szoros hurok őket folytja,
Nem lesz vége; ezt susogja
Vérük minden végső cseppje,
Örökké rád vár az este.