Alszik a gyermek

Alszik a gyermek,
Álmok teremnek.
Tündér szól hozzá:
Álomfolyammá
Váltom az éjed,
S nincs mitől félned.
Nem szól a vekker,
Ébresztlek reggel.
Óvjon az álom,
Varázsos szárnyon
Hozom el néked,
Eljövök érted,
Nincs mitől félned.

Alszik a gyermek,
Álmok teremnek.
Bölcs tudós mondja:
Figyelj szavamra,
Eljövök nappal,
S égi sugallal
Majd mondom néked,
S vezetem lépted.

Alszik a gyermek,
Álmok teremnek.
Bősz vad rohan rá,
Vérét kiontná.
De megveti lábát,
S emeli kardját.
A vad nem hátrálna,
A gyermek levágja.

Alszik a gyermek,
Álmok teremnek.
Szép aranykastély
Tárul elébe,
Jóképű herceg
Lesz ma a férje.

Alszik a gyermek,
Álmok teremnek.
Jött el a tündér:
"Mondd, mit üzennél
Annak a lánynak,
Kit tegnap zártak
Börtön mélyére,
S nincsen reménye?"
"Álmában lássa
Mindazt, mi várja,
Örömet leljen
A fellegekben,
Járja a táncát,
Tépje le láncát."

Alszik a gyermek,
Fent felhők gyűlnek.
Nem jött a tündér,
Nincsenek álmok,
Csak sírok teremnek
Ezer virágot.