|
Fény az Éjben
Holdsugárnak szárnya lebben,
Angyalok a fellegekben,
Hallgassátok vágyamat,
Adjatok most szárnyakat,
Hadd érjek az Ősanyához,
Holdnak, Napnak hű társához!
E földön már elvesztettem
Mindent, amit szerettem.
Könyörgöm ti, Angyalok,
Nékem erőt adjatok,
A fényt lássam bennetek,
Bennem reményt keltsetek!
Hisz elaludt minden vágyam,
Szépségétől fosztva szárnyam
Törött csonkon lóg csupán.
Nem látok az éjszakán.
Segítsetek visszatérnem,
Csillagokat elmesélnem,
Ringatni a fényeket,
Megnyerni az életet.
Hadd ragyogjon már a Nap!
A Hold színe elapadt,
De messze még a reggel,
Hiába várom hű szeretettel.
Sötétségen csillag fénye
Nem segít már, elregélte
A mese végére ért,
Csak tőled nyerhetek reményt.
Kérlek téged, Ősanyám,
Segíts át ez éjszakán!
|
|
|
|