|
res brenlt
Vlaszt az arcodnak
Tkrkped sem ad,
De nyitott szemmel nzed
A mindent elnt feketesget.
Lelked szrnyai sorvadsnak
Indult kt csontdarab,
Melyek elbrni nem fogjk
Mr tbb az lmaidat.
Haldokolsz… stt kpek
Agyadban peregnek.
Vrod, hogy a vget
Adja meg az let,
Htha fket is ad
Vgyaidnak, lmaidnak,
Megfakult szp szrnyaidnak,
Elfeledett napjaidnak.
Mi jt tettl?
E vilgra mirt jttl?
Csak mert zord ltre
Hvott anyd mhe?
Vagy apd tette?
Magjval megteremtette
Hossz szenvedsed,
Mely csak halloddal rhet vget?
Teremtettl j letet?
E vilgra? Nevetheted
Azt, ki vrta a szereteted.
Nem lesz mr gyermeked,
Hisz te sem leszel e vilgon,
Csak a szlbe elszrt lom,
lmaidnak tkrkpe,
A vgzetnek fhsnje.
Vge. Vge. Vge.
Nem vgysz mr e ltre.
Vge.
|
|
|
|