1. fejezet

Az utols� t�rt�nelem�ra

Az �gen folyamatosan rep�l�g�pek cik�ztak. Tal�n az�rt, hogy t�maszpontokat puszt�tsanak el, tal�n az�rt, hogy felder�t�seket v�gezzenek. Ak�rhogy is, a hangjukhoz m�r r�g hozz�szoktak a civil lakosok, �s Szeged h�rommilli�s v�rosa m�r a fej�t sem kapta fel, hogy megcsod�lja a g�pmadarakat. Csak a robban�sok okoztak m�g meglepet�seket, de azok szerencs�re egyre ritk�bban fordultak el�. A v�ros katonai kik�pz�telepe a h�bor� elej�n megsz�nt, s ezek ut�n nem volt t�bb� �rtelme az �p�letek bomb�z�s�nak.

A v�ros lak�i lassan napirendre t�rtek a h�bor� t�nye felett, �s megpr�b�ltak �gy tenni, mintha mi sem t�rt�nt volna. Ezt az igyekezetet h�tr�ltatta az a tudat, hogy a f�rfiak – ap�k �s fi�k – lassan elt�nedeztek a v�rosb�l, �s senki nem tudta megmondani, hogy valaha hazat�rnek-e m�g. A h�rad� sem p�rtolta azokat, akik norm�lis �letet akartak �lni. Napr�l napra, s�t, fontosabb hadm�veletek sor�n �r�r�l �r�ra k�vetkeztek a h�rad�sok a sz�rny� esem�nyekr�l. Egyre nehezebben jutottak �lelmiszerhez, �s az egyed�l maradt any�k egyre nehezebben tartott�k el a csal�dot.

A v�ros vezet�se azonban nem hagyta, hogy megsz�njenek a munkahelyek �s az iskol�k. Ha kellett, s�lyos p�nzeket �ldoztak r�, hogy tov�bb m�k�dj�n minden a t�bb�-kev�sb� rendes ker�kv�g�sban.

Ennek az igyekezetnek volt k�sz�nhet�, hogy ezen a p�nteki napon a v�ros egy kies� pontj�n l�v�, k�tezer f�s gimn�ziumban ma is zavartalanul folytak az �r�k. A t�bb�-kev�sb� hangszigetelt ablakoknak k�sz�nhet�en a termekbe csak halv�ny sejt�sk�nt jutott be a rep�l�g�pek �lland� z�g�sa, s t�bb� nem nyomta el a tan�rok magyar�zat�t a peri�dusos rendszer elemeir�l, vagy a m�sodfok� egyenlet megjegyezhetetlen, �m pusk�b�l j�l m�k�d� megold�k�plet�t�l.

A tizenkettedik D oszt�lyban egy pisszen�s sem hallatszott. A nebul�k n�m�n g�rnyedtek a m�sodik vil�gh�bor�r�l sz�l� dolgozatuk f�l�, �s pr�b�lt�k felid�zni agyuk legm�ly�n elrejtett �vsz�mokat �s neveket, t�bb-kevesebb sikerrel. Kovacs tan�r �r minden egyes rep�l�g�p-z�g�sra felkapta a fej�t, �s a hangjukb�l pr�b�lta meg�t�lni, hogy mif�le szerkezetek h�znak el �pp a fej�k felett. Ez a z�rt ablakok m�g�l igencsak neh�z, de ann�l sz�rakoztat�bb feladat volt, s ha v�letlen�l egy hangrobban�st hallott a v�ros felett, m�ris megtartotta soros kisel�ad�s�t a rep�l�s t�rt�nelm�r�l. K�ztudott volt, hogy rajongott az eff�le masin�k�rt, �s az oszt�lyok, akiket tan�tott, mind kuncogva vett�k tudom�sul, hogy bizony nekik is meg kell tudniuk k�l�nb�ztetni egy MIG-et egy Grippent�l. Szigor�an hang alapj�n.

Leona, aki a legh�ts� padban �lt, az ablak mellett, elm�l�zott dolgozata felett. �pp Hitler dicstelen tetteit kellett volna sorolnia, �m sokkal �rdekesebbnek bizonyult az a l�gi par�d�, amely �pp a szeme el�tt bontakozott ki, s amelyben �pp egy idegen felder�t�-vad�szg�pet fogott k�zre k�t j�r�r, hogy elk�s�rj�k a t�maszpontra a foglyul ejtett pil�t�val egyetemben. Csakhogy nagyon �gy t�nt, hogy az ellens�ges g�pnek esze �g�ban sincs k�zrem�k�dni, �s t�voli l�v�sek, majd k�t, gyors egym�sut�nban bek�vetkez� robban�s hangja adta ezt a v�ros lak�inak tudt�ra. R�vid, alig egy perces csata ut�n az ellens�ges g�p l�ngolva a f�ldbe csap�dott, a j�r�r�k k�z�l pedig az egyik f�st�l� sz�rnnyal sz�guldott ut�na, miut�n katapult�l� pil�t�ja a sors�ra hagyta.

Leona nem agg�dott k�l�n�sebben. A g�pek j�val a v�ros hat�r�n t�l, a sz�nt�f�ldeken fogtak talajt, �s nagyon kicsi volt az es�lye, hogy b�rkiben k�rt tegyenek.

Term�szetesen nem � volt az egyetlen a dolgozat�r�k k�z�l, aki �rdekesebbnek tartotta a r�g let�nt m�sodik vil�gh�bor� helyett a jelenkori harmadikat. M�g a tan�ruk sem sz�lt r�juk, az � szemei is a g�peken f�ggtek. Norm�lis esetben a k�vetkez� az lett volna, hogy kik�rdezi az oszt�lyt, hogy milyen rep�l�ket is l�ttak, azonban, miel�tt megsz�lalt volna, r�j�tt, hogy mi�rt fekszenek a pap�rok a nebul�k el�tt.

– Folytass�tok a dolgozatot! – sz�lt r� az oszt�lyra. A Leona mellett �l� Evelyn azonnal �sszehajtotta az �l�ben tartott pusk�t, �s �jult lend�lettel v�laszolta meg a k�rd�seket.

Leo is hozz�fogott, hogy b�vebben kifejtse Hitler r�ms�ges tetteit, �s megpr�b�lta felsorolni a hal�lt�borokat – azonban miel�tt befejezhette volna, az ajt� fel�l k�t r�vid koppant�s, majd az oszt�lyf�n�k�k megjelen�se zavarta meg �jra az �r�t.

Evelyn azonnal belelesett a pusk�ba, ahogy a p�szt�z� tekintet elfordult t�l�k, de ez�ttal nem volt szerencs�je. Kovacs egy torokk�sz�r�l�ssel �s egy megrov� pillant�ssal adta tudt�ra, hogy lebukott. Az oszt�lyf�n�k csak megforgatta a szemeit: �gy t�nt, hogy jelen pillanatban egy�ltal�n nem �rdekli, hogy egyik di�kj�t pusk�z�son kapt�k. Leona sz�m�ra m�r ez is furcs�nak t�nt, az pedig v�gk�pp, hogy r�vid sugdol�z�s ut�n Melinda Adler tan�rn� az oszt�lyhoz fordult.

– Leona Szatmari, gyere velem! A t�bbiek folytass�k a dolgozat�r�st.

A megsz�l�tott pislogott meglepet�s�ben.

– De tan�rn�… dolgoza…

– Ez most nem t�r halaszt�st. Hagyd itt a t�sk�t �s minden holmidat, �s gyere velem – ism�telte Melinda tan�rn�, �s gyors l�ptekkel az ajt�n�l termett, v�rva, hogy a l�ny is k�vesse. Kovacs tan�r �r egy�bk�nt is s�padt arca most hamusz�rke sz�nt �lt�tt, �s nyelt egyet, de nem �llt sz�nd�k�ban komment�lni az esem�nyeket.

Leona vetett egy b�cs�pillant�st a dolgozat�ra, �s fel�llt. Auschwitz nev�t „Aushwits”-nak �rta, de m�r nem jav�totta ki a hib�t. A t�bbiek pillant�sainak k�s�ret�ben hagyta el a termet, �s m�g �pp hallotta Kovacs tan�r �r szavait.

– Evelyn, hagyd abba a dolgozat�r�st, a h�tf�i �r�n sz�ban felelsz – jelentette ki. Evelyn m�ltatlankod�sa (Nem is pusk�ztam, n�zze meg, �res a pad!) m�g sok�ig hallatszott a folyos�n, eg�szen addig, m�g az �nek�r�n �l� oszt�ly r� nem zend�tett a La Marseillaise-re.

Leon�nak esz�be jutott, hogy megk�rdezi, vajon ez�ttal mit k�vetett el – kiz�rtnak tartotta ugyanis, hogy az olyan apr�cska kih�g�sok, mint az esetenk�nt el�fordul� k�s�s, a doh�nyz�s vagy a h�zi feladatainak hi�nya elegend� indokot szolg�ltatn�nak r�, hogy a dolgozat�r�s kell�s k�zep�n r�ngass�k ki t�rt�nelem�r�r�l. Azonban m�g ahhoz is j�form�n szaladnia kellett, ha utol akart �rni a tan�r�t, s miel�tt megsz�lalhatott volna, a n� h�trafordult.

– Ne k�rdezz, mert nem mondhatok semmit. Mindj�rt elmagyar�znak mindent, csak menj be!

Leon�nak erre t�nyleg elakadt a hangja. Ismerte az iskol�t, ak�r a tenyer�t, hiszen n�gy �ve m�sodik otthona volt, s tudta, hogy az ajt�, ami el�tt meg�lltak, egy kicsi, �s ritk�n haszn�lt oszt�lyteremre ny�lik. A tan�rn� kinyitotta el�tte az ajt�t, �s el�reengedte a l�nyt, de �gy t�nt, esze �g�ban sincs k�vetni.

Leo b�tortalanul bel�pett. Els� pillant�sra megnyugtatta a tudat, hogy nem csak �t v�rt�k a terembe, hiszen rajta k�v�l m�g h�rom �vfolyamt�rsa is jelen volt, k�zt�k legjobb bar�tn�je, Tina is. Az igazgat�n� az ablakn�l �lt, h�ttal a kil�t�snak, az a f�rfi viszont, aki a tan�ri asztal mellett �llt, eg�szen biztos, hogy nem a pedag�guskar tagja volt. Kifog�stalan egyenruha fesz�lt rajta, rajta olyan rangjelz�sekkel, amelyeket Leona soha, m�g h�bor�s filmekben sem l�tott. A f�rfi izmos testalkata, bakancsba b�jtatott l�ba, magas termete �s zord �br�zata teljes m�rt�kig ellent�tben �llt szel�d hangj�val, amelyet m�g a halv�ny n�met akcentus sem kem�ny�tett meg.

– �r�l�k, hogy mindannyian meg�rkeztek. A nevem Snyder t�rzs�rmester. �lj�n le! – intette Leon�t, mire a l�ny, n�mi haboz�s ut�n helyet foglalt Tina mellett. Az ajt� egy halk kattan�s k�s�ret�ben becsuk�dott m�g�tte. A katona hangja hivatalosabb� v�lt, de nem vesztette el kedves mivolt�t.

– Bizony�ra mindannyian sejtik, hogy mi�rt vagyok itt. Eleget hallhattak a h�bor�r�l, �s val�sz�n�leg az sem maradt titokban �n�k el�tt, hogy az imm�r nem csak a korukn�l �s nem�kn�l fogva hadk�teles f�rfiakat h�vj�k be, de h�rom h�nappal ezel�tt sor ker�lt a f�ggetlen fiatalokra is. A hadsereg ig�nyt tart a gimn�ziumok negyedik �vfolyam�nak szolg�lataira, s egyel�re sorsol�ssal d�ntj�k el, hogy mely iskol�kb�l, mely oszt�lyok ker�lnek sorra. Magukat az�rt k�rtem ide, mert a sorsol�s alapj�n azon oszt�lyok, amelyeknek tagjai, kiv�laszt�sra ker�ltek, mindazon�ltal kapnak egy es�lyt, �s ez csak �s kiz�r�lag a maguk d�nt�s�n �ll – Snyder t�rzs�rmester itt nagy leveg�t vett. Leona fej�ben csak �gy kavarogtak a gondolatok, �s �szint�n rem�lte, hogy lesz ideje feltenni a k�rd�seit, b�r eddig egyet sem tudott megfogalmazni. A katona v�gign�zett rajtuk, �s folytatta besz�d�t. – Ha maguk �gy d�ntenek, hogy al�vetik magukat a tisztk�pz� programok egyik�nek, azzal legjobb esetben h�rom h�napot nyernek az oszt�lyuknak. Figyelmeztetnem kell magukat, hogy a lemorzsol�d�si sz�zal�k mindh�rom programon nagyon magas, �s kev�s es�lye van, hogy v�gigcsin�lj�k. Ha azonban nem v�llalj�k, akkor a mai napon az oszt�lyukkal egy�tt k�telesek elindulni az egyik alap-programon, melyet koroszt�lyuknak �s oszt�lyuk nemi �sszet�tel�nek megfelel�en v�lasztunk ki. Az�rt vannak itt, mert tan�raik egy�ntet�en �gy d�nt�ttek, hogy maguk a legmegfelel�bbek az oszt�lyb�l a tisztk�pz� programra, s ha sikerrel j�rnak, h�rom h�nappal k�s�bb maguk k�pezhetik ki az oszt�lyukat. Mint mondtam, a d�nt�s magukon �ll. �t percet kapnak.

Snyder elhallgatott, �s az igazgat�n� mell� l�pett, jelezve, hogy nincs helye k�rd�snek. Leona akkor�t nyelt, hogy biztos volt benne, hogy m�g az ablakn�l is hallott�k, majd Tin�hoz fordult. Bar�tn�je arc�n ugyanazok az �rzelmek t�kr�z�dtek, amelyeket Leo is mag��nak tudhatott ebben a percben: a r�m�let �s az �rtetlens�g kever�ke.

Teh�t beh�vt�k �ket. Hallott m�r r�la, hogy a tizennyolc �ves oszt�lyok ker�ltek sorra, hiszen az ut�bbi h�napokban ett�l visszhangzott a m�dia. Valahol sz�m�tott r�, hogy hamarosan �k k�vetkeznek, m�gis, ma reggel, ahogy iskol�ba j�tt, m�g azon t�n�d�tt, eleget tanult-e a t�rt�nelemdolgozatra, �s fel sem mer�lt benne, hogy hamarosan testk�zelbe ker�l sz�m�ra a h�bor�. �lmaiban sem gondolta, hogy ilyen hamar… hogy nem kell t�bb� agg�dnia az �retts�gi vizsga miatt, hiszen es�lye sem lesz le�retts�gizni. Helyette egy sokkal kem�nyebb vizsga el� �ll�tj�k, ahol a buk�s a hal�llal egyenl�.

Tina megr�zta a fej�t, szemmel l�that�an az �rzelmeivel k�szk�d�tt. Leo j�l tudta, mit kell otthagynia a l�nynak: anyja �s a h�ga szeret� csal�dot jelentett sz�m�ra. Leona is f�j� sz�vvel gondolt anyj�ra �s a nagyapj�ra, akikkel egy�tt �lt, miut�n az apj�t katon�nak vitt�k, m�r majdnem egy �ve…

– Nem hiszem, hogy sok v�laszt�si lehet�s�g�nk lenne – vonta meg v�g�l a v�ll�t, �s a hangj�t is igyekezett k�nnyedre igaz�tani. � is �rezte, hogy nem siker�lt t�k�letesen, de m�g mindig jobb volt, mintha s�rva fakadt volna.

Tina m�ly leveg�t vett.

– H�rom h�napot adhatunk a t�bbieknek, igaz? – k�rdezte egy s�haj k�s�ret�ben. Leona b�lintott, s Snyder t�rzs�rmester is meger�s�tette a szavait egy biccent�ssel.

– Menj�nk. Legal�bb h�rom h�napig nem l�tom ezt a sok okostoj�st – morogta halkan az egyik fi�, mire Leona felkuncogott. Az � oszt�ly�ba nem okostoj�sok j�rtak, �pp ellenkez�leg. A „sz�ken�” �s a „pl�zacica” kateg�ri�k k�z� sorolta az oszt�lyt�rsait, b�r mindezzel egy�tt szerette is �ket, hiszen egym�s�rt ki�ll�, egym�st fedez�, �s folyamatosan �sszeesk�v� oszt�ly volt, akik megkeser�tett�k a tan�rok �let�t. Azt azonban el sem tudta k�pzelni, hogy katon�k hogyan lesznek bel�l�k…

– V�gjunk bele! – vonta meg v�g�l a v�ll�t. – �gysincs vesztenival�nk.

Tina b�lintott, de nem pr�b�lkozott meg vele, hogy hangosan is kinyilv�n�tsa egyet�rt�s�t. A m�sik fi� most, hogy mindenki m�s d�nt�tt, megvonta a v�ll�t.

– Ez igaz… �n is megyek.

Snyder t�rzs�rmester halv�nyan elmosolyodott – l�tszott, hogy arcizmai elszoktak az �rzelmekt�l, de a kedves gesztus �gy is hatott. Leona egy kicsit fell�legzett – eg�sz m�sk�pp k�pzelte el az els� tal�lkoz�st egy hivatalos katon�val. Valahogy nem rem�lte, hogy emberi megnyilv�nul�sokra is k�pesek – a m�dia sugallat�ra arctalan, �rzelmek n�lk�li l�nyeknek tartotta �ket.

– Ez esetben k�rem, k�vessenek. Semmilyen holmijukra nem lesz sz�ks�g az igazolv�nyukon k�v�l. Ezek magukn�l vannak?

Leona kitapogatta a zseb�ben a t�rc�j�t, �s b�lintott. A t�bbiek is k�vett�k a p�ld�j�t, �s mikor Snyder megnyugodhatott a fel�l, hogy senki nem hagyta otthon az �tlevel�t, intett a t�rsas�gnak, majd elindult el�re.

M�g tartott az �ra, mialatt �tv�gtak a gimn�ziumon. Az igazgat�n� egy h�l�s pillant�s k�s�ret�ben elv�lt t�l�k a tan�ri el�tt – val�sz�n�leg az�rt, hogy az oszt�lyf�n�k�ket t�j�koztassa a fejlem�nyekr�l. Egy�ltal�n nem sz�ltak egym�shoz, mindannyian igyekeztek b�cs�t inteni a gimn�ziumnak, m�sodik otthonuknak, m�g Snyder t�rzs�rmester feltart�ztathatatlanul vezette �ket a kapu fel�.

Az �ra v�g�t jelz� kics�nget�s �pp akkor �rte �ket, amikor kil�ptek az �p�letb�l. Leon�ba belehas�tott a tudat, hogy val�sz�n�leg �let�ben most hallja utolj�ra ezt a hangot – s kapkodva t�r�lte le kicsordul� k�nnyeit. Egy katona nem s�r. S b�r rajta m�g nem volt egyenruha, s k�ls�re nem is v�ltozott semmi, tiszt�ban volt vele, hogy r�gi �let�t egyszer s mindenkorra maga m�g�tt hagyta.

F�l �r�val k�s�bb, amikor a gimn�zium n�gy di�kja a buszon �lt, t�bb t�rsuk k�s�ret�ben, �s n�mas�gba burkol�zva sz�nt�f�ldek mellett sz�guldottak el, az igazgat�n� szem�lyesen h�vta fel az any�kat, hogy k�z�lje vel�k a les�jt� h�rt – akik most m�r f�rjeik mellett gyermekeik �let��rt is agg�dhattak.