Amikor Reina �pp a lefekv�shez k�sz�l�d�tt, a k�zelb�l v�mp�rok jelenl�t�t �rezte meg. A nap m�r n�h�ny perce lement, s azok, akik kint rekedtek a b�v�helyet �v� b�vk�r�n, nagy vesz�lyben voltak odakint, s m�g nagyobb vesz�lyt hoztak a bent megb�v�kra. A l�ny az �lmoss�ggal �s tagjait ural� �lmos f�radts�ggal k�zdve mag�ra h�zta a k�peny�t. Tiszt�ban volt vele, hogy ilyenkor, nappal csak � �s Narelle �rezhette meg a k�zeled�ket, s azzal is, hogy ak�r vad�szok is lehetn�nek. A biztons�g kedv��rt mag�hoz vette azt a k�t dob�csillagot, amelyek Therese arzen�lj�b�l maradtak, b�r tudta, hogy ezek kor�ntsem lenn�nek elegek a vad�szokkal szemben, ha val�ban vad�szokkal lenne dolga. De sokkal val�sz�n�bb volt, hogy Amalie mestere teljes�tette v�gre az �g�ret�t (m�g akkor is, ha Reina �t nem tudta kisz�rni a v�mp�rok k�z�l.) Narelle-el a bej�rathoz legk�zelebb es� hallban futott �ssze. Az �rz� arc�n izgalommal vegyes v�rakoz�s t�kr�z�d�tt.  - Nem k�ne m�r aludnod? – k�rdezte a mester�t�l, mint ha mi sem t�rt�nt volna odakint. Reina �lmosan elfintorodott.  - M�g b�rom p�r percig. Neked viszont semmi keresnival�d itt, f�leg nem kint – morogta a l�nynak, de Narelle elengedte a f�le mellett. Elv�gre �jszaka � legy�zhetetlen volt: minden v�mp�rn�l, tal�n m�g Maddockn�l is er�sebb.  Folytatj�k �tjukat a bej�rat fel�, s Reina egyre k�zelebbr�l �rezte a v�mp�rokat.  - �gy n�zem, mindegy, hogy kimegy�nk vagy sem, mindenk�pp meg fognak tal�lni minket – morogta az orra alatt. Narelle felkuncogott. - Az�rt szerintem jobban fognak �r�lni, ha ajt�t nyitunk. K�t r�gi �rz� is van kint. Reina pislogott n�h�nyat, mik�zben az ajt� z�raival bajl�dott.  - Kett�? Narelle hat�rozottan b�lintott. - Az � kisug�rz�sukat a White Cross nem tudn� ut�nozni – jelentette ki magabiztosan.  Reina m�r nem csak �rezte, de hallotta is a k�zeli l�pteket, majd valaki kopogtatott. Meglep�d�tt, hiszen az ajt� olyan j�l volt �lc�zva odakint, hogy volt m�r, hogy � is f�l �r�ig kereste, mire be tudott j�nni a b�v�helyre. Vajon Therese melyik r�gi �rz�t tudta r�venni, hogy elj�jj�n ide? �s vajon itt marad-e? Ak�rhogy szerette volna, Joselyn alatt nem m�k�dtek olyan j�l az �rz�kei, mint nappal, nem tudta megsz�molni, hogy h�nyan vannak odakint. Nagy leveg�t vett, �s a jobb kez�t az �v�n tartott dob�csillagokra cs�sztatta. Narelle megcs�v�lta a fej�t, �s a falnak d�lt.  - Kezd �ld�z�si m�ni�d lenni. - Ebbe m�g nem halt bele senki – v�gott vissza Reina, �s sokat adott volna egy kukucsk�l�lyuk�rt vagy egy biztons�gi l�nc�rt, de v�g�l kit�rta az ajt�t. Amint megpillantotta Daniel hamis�tatlanul g�nyos mosoly�t az ajt�n t�lr�l, minden �vatoss�ga elsz�llt. - Hamar �rkezt�l – jegyezte meg minden lelkesed�st n�lk�l�z� mosollyal, de a f�rfi nem vette fel a h�v�s fogadtat�st. - Bej�het�nk? Elfelejtett�k felcsavarni a f�t�st fel�tek, a t�bbiek is majd megfagynak – mondta fogvacogva, b�r Reina m�rget vett volna r�, hogy csak sz�nlel. Abban a pillanatban, ahogy el�llt az ajt�b�l, Daniel h�traki�ltott a t�bbieknek, akik a jelek szerint a h�mez� m�s pontjain kerest�k a bej�ratot. - Erre, nekem volt igazam! - mondta, majd bel�pett a sz�k el�szob�ba. Az arca komolys�g�t v�gre egy val�di mosoly foglalta el. – J� �jra l�tni t�ged.  Reina is elmosolyodott, b�r az ajt�nak kellett t�maszkodnia, hogy ne d�lj�n el az �lmoss�gt�l.  - T�ged is, de j�hettetek volna napnyugta el�tt. - Elt�vesztett�k a h�zsz�mot. Szib�ria piszkosul nagy, Therese sem tudta a pontos c�met. Narelle felkuncogott, s ezzel mag�ra vonta a f�rfi figyelm�t. Az ajt�n tov�bbi v�mp�rok l�ptek be, t�bbs�g�ket Reina nem ismerte, de szemmel l�that�an legal�bb �t-hatezer �vesek voltak. Egy cseppet sem t�ntek legyeng�ltnek vagy �tfagyottnak. A l�ny j� h�ziasszony m�dj�ra �dv�z�lte �ket, s intett, hogy f�radjanak beljebb. H�t v�mp�rt sz�molt �ssze, Daniellel egy�tt. Ez a csapat m�g mindig nem lett volna el�g, ha a vad�szok teljes hadsereg�vel kell szembesz�llnia, de m�g Toriko ismer�seire is sz�m�tottak. Therese z�rta a sort, a n� sokkal kimer�ltebbnek t�nt a t�bbiekn�l, de az arca el�rulta, hogy az erej�t � sem vesz�tette el �jszak�ra. H�t persze, az �rz�k ezt kapj�k jutalmul ezer�vi szolg�lat ut�n. Reina r�mosolygott a n�re. - T�lteljes�tetted az elv�r�saimat – mondta Therese �dv�zl�sk�ppen. – Egy h�nap volt a hat�rid�. - Nem �n voltam a szerencs�s – szabadkozott Reina – Xoana tal�lta meg a t�rt. A n� �sszevonta a szem�ld�k�t, majd lassan b�lintott. - Akkor alkalomadt�n neki is gratul�lok – mondta n�mi csal�d�ssal a hangj�ban, amit Reina az ex-vad�szok ir�nt �rzett ellenszenvnek tudott be. Mik�zben az eb�dl� fel� tartottak, Daniel olyan pillant�ssal m�rte v�gig Narelle-t, amelyet Reina m�r j�l ismert t�le, �s cseppet sem �r�lt neki. Narelle nem j�tt zavarba, mosolyogva t�rte a f�rfi tekintet�t, m�g csak el sem pirult t�le. - Tartsd t�vol a mancsod a tan�tv�nyomt�l! – intette sz�nd�kai szerint fenyeget� hangon Reina a f�rfit, mik�zben elfojtott egy �s�t�st. Sz�nalmasan gyeng�nek �rezte mag�t ezek k�z�tt a v�r�s v�mp�rok k�z�tt. - Nagyl�ny vagyok, tudok vigy�zni magamra! – v�gott k�zbe Narelle.  - H�t �pp ez a bajom… - morogta Reina. Daniel mag�ban kuncogott. - A mancsomat eg�sz addig t�vol fogom tartani, am�g sz�ks�ges, de egy Monet-festm�nyt sem szoktak letakarni, ha egy Luis Royot f�ggesztettek ki mell�. - Tiszt�zzuk, hogy melyik-melyik! – sz�lt k�zbe Therese, aki, mivel jelenleg nem � volt az �tlapon, remek�l sz�rakozott.  Reina nem volt k�v�ncsi a besz�lget�s folytat�s�ra. Egy�ltal�n, csak a saj�t �gy�ra volt k�v�ncsi, t�k�letes mag�nyban. Therese rosszul id�z�tett �rkez�se t�nkretette az �jszak�j�t. Mindennek a tetej�be Narelle egy percig sem j�tt zavarba, s ez k�l�n�sen bosszantotta a l�nyt. - Ne duzzogj, az �rdekl�d�sem puszt�n szakmai jelleg� – �t�tte meg Reina f�l�t Daniel mondata. – Csak term�szetes, hogy k�v�ncsi vagyok az ut�domra. Reina v�gre meg�rtette, hogy mire utal a f�rfi, s ez v�gre ki�zte az �lmot a szem�b�l.  - Itt csak �n nem tudom, hogy �rz� volt�l? – r�ndult egy f�jdalmas fintorba a l�ny arca.  - Az els� �jkir�ly, hogy pontosak legy�nk – mondta Therese.  Narelle �jult �rdekl�d�ssel m�rte v�gig a f�rfit, Reina pedig pislogott n�h�nyat. Daniel �rt�k�t a csat�ban ez nagyj�b�l a t�zszeres�re n�velte, az �gyban pedig… nah nem, Narelle-t akkor sem adja. Ezt a pasit megtartja mag�nak, ah�nyszor csak lehet.  A t�rsas�g v�gre helyet foglalt az eb�dl�ben, s Narelle, az egyetlen, aki ismerte a j�r�st, �s m�g csak f�radt sem volt, elt�nt a konyh�ban, hogy kibontson n�h�ny �veg v�rt. Reina elkapott n�h�ny halk sz�t a t�bbiek sz�j�b�l, �s konkr�t v�lem�nye kezdett kialakulni a v�r�s f�rfiakr�l.  - A t�bbiek sajnos nincsenek fent, vel�k este tal�lkozhattok – mondta visszat�r� �lmoss�ggal a hangj�ban. Tiszt�ban volt vele, hogy most m�r nem lenne k�pes elaludni, de �r�lt neki, hogy egy eg�sz r�vid �jszak�nak n�zhet el�be, hisz k�zel voltak a sarkhoz, �s m�r nem volt sok h�tra a ny�r bek�sz�nt�ig (m�g ha az nem is �g�rt olvad�st a h�mez�k�n).  - Igyekezt�nk hamarabb ide�rni, m�r reggel a k�rny�ken voltunk, de a b�v�hely megtal�l�sa t�bb id�t vett ig�nybe, mint gondoltam – vonta meg a v�ll�t Therese. A l�ny meg�rt�n b�lintott. Narelle visszat�rt a konyh�b�l, k�t kez�n egy-egy t�lc�t egyens�lyozott, rajta v�rrel telt poharakkal. A v�r szokatlanul s�t�t sz�n�b�l Reina meg�llap�totta, hogy a l�ny gondolt a v�r�sek �zl�s�re, s ezzel legal�bb elej�t vette, hogy bel�l�k v�ljon k�sei vacsora a ki�hezett v�mp�roknak.  - �zenhettetek volna, valaki ki tudott volna menni el�tek – jegyezte meg Reina. Daniel megcs�v�lta a fej�t. - Rossz �tlet. A vad�szok mostan�ban nagyon d�h�sek a sikertelen akci�k�rt. Am�g nem dugtad ki innen az orrodat, Reina, a White Cross majdnem minden megmozdul�s�t siker koron�zta, kiv�ve bizonyos helyeken, �gy mint Abernethyn�l, n�lunk Kanad�ban, a kir�lyi palota k�rny�k�n… Azt�n egyszer csak megjelent�l, elvesztettek n�h�ny remek vad�szt �s egy avatatlan �joncot, aki bevallott mindent, m�g azt is, hogy Calpurnia milyen sz�n� als�nem�t hord. Mit sem sejt� vad�szok m�sz�rol�dtak le egy haj�n, remek�l megtervezett rajta�t�sek fulladtak kudarcba, t�bbek k�zt Spanyolorsz�gban, amiben benne volt a kezed. A v�mp�rok mer�szebbek, k�nnyebben sz�llnak szembe vel�k, mint valaha. Ismerik az arcodat, Reina, tudj�k a nevedet, �s d�hvel emlegetik, valahogy �gy, hogy a „v�r�sszem� kurva” – m�r megbocs�ss a kifejez�s�rt, sz� szerint id�ztem. Kider�tett�k, mely k�rny�ken van a b�v�hely, mert megfigyelt�k az �tvonalaitokat, amelyeken rep�ltetek. Egysz�val ha kimer�szkedsz innen, kegyetlen�l lel�nek, hacsak nem j�rsz egy l�p�ssel el�tt�k. Nem hiszem, hogy vallat�sra pazaroln�k az idej�ket, jobb szeretn�nek t�ged holtan l�tni. - Ez igaz�n megtisztel� – h�z�dott vigyorra Reina sz�ja. Az �lmoss�g�t egy csap�sra elfelejtette, amikor Daniel szavai alatt belekortyolt a v�mp�rv�rbe. – Ha d�h�sek, ann�l jobb! Legal�bb meggondolatlanul el� fognak j�nni, ha csapd�t �ll�tunk nekik. - �s ki lesz a csali? – �rdekl�d�tt Therese.  - Narelle �s Xoana – v�laszolt Reina. Az eml�tett fel sem kapta a fej�t, Reina m�r tiszt�zta vele ezt a tervet. - Narelle az�rt, mert � az �jkir�lyn�, igaz? – vonta fel a szem�ld�k�t Therese.  Reina b�lintott. - Xoana pedig az�rt, mert mint kider�lt, nem foghat fegyvert vad�szokra. - �s a vad�szok sem l�hetik le �t, szerencs�re. Ez az esk� sz�veg�ben benne van – biccentett Daniel. Reina ink�bb meg sem k�rdezte, hogy honnan ilyen j�l �rtes�lt a f�rfi. - Ha m�r ismeritek az esk�t, azt is el�rulhatn�tok, hogy milyen alkalom oldja fel – s�hajtott Narelle, mik�zben le�lt Reina �s Daniel k�z�. – �s hogy mi t�rt�nik, ha Lothar meghal. - Lothar hal�la nem oldja fel az esk�t – r�zta meg a fej�t Therese. – B�rmi is t�rt�nik azzal az �tkozottal, a vad�szai k�telesek tov�bb folytatni a dolgukat. Joselynt, Xoan�t, �s a t�bbieket tov�bbra is folyton �getni fogja a tark�jukon l�v� b�lyeg, mert a v�mp�rr� v�l�ssal megszegt�k az els� szab�lyt. Lothar, hiszen tudja mag�r�l, hogy nem sebezhetetlen, egy jelk�pre esk�dtet mindenkit. Egy feh�r szoborkeresztre, ami ugyan�gy n�z ki, mint amit az ex-vad�szaink tark�j�n l�tt�l. Am�g az a kereszt �ll, k�telesek a v�mp�rok ellen harcolni.  - V��… - jegyezte meg nagyra ny�lt szemekkel Narelle. – Ezt kib�l szedt�tek ki? - Imm�r halott foglyokb�l. Persze belehaltak a vallom�st�telbe, de mindenk�pp belehaltak volna. El�g volt egy kis �szt�nz�s – Therese mosoly�b�l hamis�tatlan gonoszs�g t�kr�z�d�tt. Reina agy�n �tvillant, hogy nagyon nem szeretne �sszeveszni a n�vel. - Teh�t amint bejutottunk oda, meg kell keresn�nk a keresztet, �s ripity�ra t�rni.  - M�g mindig nem j�ttem r�, hogy akarsz bejutni. Ha a White Cross ki is k�ld egy nagyobb csapatot az �tk�zetre, nem �r�ti ki teljesen a b�zis�t. T�gl�t k�ptelens�g bek�ldeni, k�t v�mp�r belehalt m�r.  - De ha Lothar a markunkban van, neki van hatalma, hogy beengedjen minket, �s az emberei mindenk�pp hallgatnak r� – mosolyodott el titokzatosan Reina. - Csakhogy Lothar nem is ostoba. Nem fog engedni a zsarol�snak… - vetette ellen az egyik eddig ismeretlen f�rfi. - Kiv�ve, ha m�r sz�m�ra is �sszeomlott minden – vonta meg a v�ll�t Reina. Therese az asztal f�l� hajolt, �s m�lyen Reina szem�be n�zett. - �s err�l tud Maddock?  - M�g nem, de id�ben tudni fog r�la – vonta meg a v�ll�t a l�ny. Therese megcs�v�lta a fej�t. - Szeretn�k veled n�gyszemk�zt besz�lni – �llt fel az asztalt�l. – Azt�n fek�dj le, holnap neh�z napod lesz, jobb, ha el�re is elkezded t�rleszteni a pihen�st.  Reina felkelt, �s elb�cs�zott a t�bbiekt�l. Narelle �lve maradt Daniel mellett, de v�gigk�s�rte a tekintet�vel a mestere �tj�t, eg�sz az ajt�ig. Therese egy lakatlan szob�ban �llt meg, szemmel l�that�an kit�n�en ismerte ezt a barlangot. Csak azut�n n�zett Rein�ra, hogy szorosan becsukta az ajt�t maguk m�g�tt. - El�sz�r is gratul�lni szeretn�k Narelle-hez. Remek �jkir�lyn�, �s ahogy eln�zem, kit�n� v�mp�r is egyben. Ezt j� mester n�lk�l k�ptelens�g lett volna �sszehozni, �s m�g �gy is agg�dtam, hiszen te soha nem volt�l �rz�. Reina elpirult. - K�sz�n�m, de gondolom nem ez a legf�bb, amit mondani szerett�l volna. - Val�ban – b�lintott Therese – A m�sodszor: amit Lotharral tervezel, majdhogynem kivitelezhetetlen. Meg�rtem a sz�nd�kaidat, �s tudod, hogy milyen el��t�leteim vannak az ex-vad�sz v�mp�rokkal szemben, de ez esetben val�ban �n is �gyes megold�snak tartom. De… - tartott r�vid sz�netet Therese. Reina nem sz�lt k�zbe. – a terv nagyon instabil. Lothar nem biztos, hogy ki fog b�jni a rejtekhelyr�l, f�lti a saj�t b�r�t. Calpurni�t pl�ne bent hagyja, gondolom, � is benne foglaltatik a tervedben, n�lk�le nem tudod megfogni Lothart. Ha m�gis kij�nn�nek mindketten, hisz ez�rt �ll�tod csalinak Narelle-t, Maddock nem fogja meg�rteni a sz�nd�kaidat. F�leg nem akkor, ha ott helyben �ll�tod k�sz t�nyek el�.  Reina az ajk�ba harapott. Val�ban, eddigi sz�m�t�saib�l kihagyta Maddock szesz�lyeit. Mi lesz, ha a kir�ly ott helyben fog begub�zni? �gy d�nt�tt, ezzel a probl�m�val nem foglalkozik m�g. - N�zd, nem egyetlen alkalmat terveztem, a r�szleteket pedig el fogom �rulni, amikor a t�bbiek is fent lesznek. Addig csin�ljuk, m�g Lothar �s Calpurnia ki nem j�n, bele nem futnak a csapd�ba. Therese s�hajtott.  - Legyen, ahogy meg�lmodtad. Akiket hoztam, r�szt vesznek az �sszecsap�sban, �s �n is itt maradok, elv�gre nincs mit vesztenem.  Reina elmosolyodott. H�l�s volt Therese-nek, b�r szerinte a n�nek igenis lett volna mit vesztenie – de azt akkor is elvesztette volna, ha hiba cs�szik a sz�m�t�s�ba. - Maddock tud egy�ltal�n a tervedr�l? – k�rdezte a n�. - V�zlatosan – biccentett Reina – Mikor legut�bb besz�ltem vele, m�g semmi nem volt biztos, ez�rt nem is mentem bele a r�szletekbe. Toriko meg�g�rte, hogy � is �sszeszed egy kisebb csapatot. - Helyes. Min�l t�bben vagyunk, ann�l nagyobb az es�ly�nk. De van m�g valami, amit mondani akartam – k�lt�z�tt aggodalom Therese szigor� tekintet�be. – Meglehet, eml�tettem m�r, hogy a b�jital, amit k�rsz, nem egy kellemes esti s�ta lesz. Elk�sz�lt, �s holnap be is adom neked. De figyelmeztetlek, ilyen f�jdalmat m�g nem �lt�l �t. Majdnem nyolcezer �vet fog �regedni a v�red, �gyhogy val�sz�n�nek tartom, hogy k�zben t�bbsz�r le fog �llni a sz�ved a k�nt�l. Te k�rted, �gyhogy neked nincs vissza�t, a t�bbiek viszont csak akkor kapj�k meg, amikor te t�l vagy rajta. A d�nt�s az � joguk lesz.  Reina �rezte, hogy els�pad. Ak�rmilyen f�jdalmas is legyen ez a szer, nem akarta tudni el�re, s Therese �pp most fosztotta meg a boldog tudatlans�gt�l. - Meddig fog tartani? – k�rdezte a f�lelemt�l �sszeszorult torokkal. �r�lt volna, ha Therese azt mondja, csak n�h�ny percig, �s m�r t�l is van rajta, de a n� megcs�v�lta a fej�t. - Nem tudom, kisl�ny. Hogy siker�lni fog, abban eg�sz biztos vagyok, de eg�sz eddig senki nem k�rt ilyet sem t�lem, se senkit�l. A t�bbs�g csak p�rsz�z �vet akar �regedni �jonck�nt, ami �rthet� is. Ez �gy f�l �ra. N�h�nyan, akik t�relmetlenek, vagy hatalomv�gy�ak, egy-k�t �vezredet szeretn�nek �tugrani. Nekik beletelik n�h�ny �r�ba, mire siker�l. Fekete v�mp�roknak �n m�g soha nem k�sz�tettem ilyet, �s csak hallom�sb�l tudom, hogy m�k�dik veletek is, a feh�rekkel is, teljesen ugyan�gy, mint vel�nk. De a feket�k eleve nagyobb f�jdalommal sz�letnek, a sz�rnyaitok elveszt�se sem tartozik a kellemes dolgok k�z�. - Ezt tan�s�thatom – sz�rta k�zbe Reina. Therese �gy tett, mintha meg sem hallotta volna. - A l�nyeg, kisl�ny, hogy m�g soha nem volt senki, aki ilyen hossz� id�t akart �regedni. Csak arra k�rlek, hogy ha a bar�taid hallgatnak is r�d, ne �ll�tsd �ket k�sz t�nyek el�, hagyj nekik v�laszt�si lehet�s�get, rendben? Reina komolyan b�lintott. - Rendben. - Akkor most indul�s aludni, �s holnap reggel megkapod a b�jitalt. Narelle miatt ne agg�dj, vigy�zni fogok, hogy a f�rfiak ne csavarj�k el a fej�t – kacsintott r� a l�nyra, majd a szob�b�l kil�pve visszaindult az �tkez�be. Reina egy percig habozott, hogy k�vesse-e, hisz Narelle-t � is f�ltette, els�sorban Danielt�l, de v�g�l az �lmoss�g gy�z�tt. A szemei majd’ leragadtak, mialatt visszament a szob�j�ba, de amint mag�ra csukta az ajt�t, �s az arca a p�rn�hoz �rt, r�j�tt, hogy azok ut�n, amit Therese mondott, nem fog tudni elaludni. A holnapi napja tal�n egy mer� k�nszenved�s lesz. R�j�tt, hogy meg kellett volna k�rdeznie, hogy ha az �jszak�ba is beleny�lik majd, akkor vajon mi fog t�rt�nni? Egyszer�en le�ll a sz�ve? Vagy az �jjel is szenvedni fog? De gyan�totta, hogy ezekre a k�rd�sekre Therese nem tudn� a v�laszt. A m�sik oldal�ra fordult, csak az�rt, hogy nyugtalan �lomba mer�lj�n.