Miut�n Reina visszat�rt Therese otthon�ba, �s egy k�s�r� seg�ts�g�vel megtal�lta a szob�j�t, azonnal Quentinnel kellett tal�lkoznia. A f�rfit�l nagyon messze �llt a nyugalom, villog� szemekkel vetette r� mag�t a l�nyra. - Hol a fen�ben volt�l? – k�rdezte sz�monk�r�en, mik�zben v�gigm�rt Reina �j ruh�j�t, v�rt�l, �s valami m�st�l kipirult arc�t, ragyog� szemeit. Reina elfintorodott, enn�l kedvesebb fogadtat�sra sz�m�tott. - Vad�sztam, ut�na r�m vad�sztak, v�g�l megsz�ktem, �s ism�t felhajtottam n�h�ny zs�km�nynak �g�rkez� vadat. - Ne r�buszokban besz�lj, ha k�rdezek valamit! – rivallt r� Quentin. - Nem szoktam meg, �s nem is t�r�m el ezt a hangnemet! – replik�zott Reina, de a f�rfi villog� szemei l�tt�n hajland� volt b�vebben magyar�zkodni. – Az egyik parkban k�rbevettek a v�r�sek, �s nem tudtam m�shogy megmenek�lni, minthogy elmentem az egyik�kkel. Danielnek h�vj�k. - �h�, sz�val Therese-nek igaza volt. Daniel szereti a k�nny�v�r� n�csk�ket. A k�vetkez� pillanatban pofon csattant, �s Quentin meglepetten pislogott fel a fotelb�l, ahov� t�ntorodni k�nyszer�lt, csak hogy Reina villog� tekintet�t, �s ism�t �t�sre emelt kez�t l�ssa maga el�tt. - Ha olyasvalaki cs�b�t az �gy�ba n�ket, akinek farka van, a haverjai feln�znek r�, de ha egy n� megy el valakivel, mert �gy tartja kedve, m�ris lekurv�zz�tok? – Reina szinte kiab�lt, Quentin pedig nem mert v�laszolni. – Ha m�g egy ehhez hasonl� megjegyz�st ki mersz ejteni a sz�don, akkor a k�vetkez� �t�s �rz�kenyebb r�szeket fog c�lba venni. Quentin Amalie mellett megtanulta, hogy az egyetlen ki�t az ilyen helyzetekb�l, ha meghuny�szkodik, k�l�nben a finom h�lgyek vagy bev�ltj�k a fenyevet�s�ket, vagy otthagyj�k �t, �s hetekig keresg�lhet, mire �jra r�juk tal�l, s a h�lgyek akkor sem lesznek hajland�ak sz�ba �llni vele. Esetleg mindk�t lehet�s�g be�t egyszerre. Quentin teh�t ink�bb nyelt egyet, �s nem gondolt bele, hogy egy harminc �ves fruska oktatja ki. - Bocs, nem lesz t�bb ilyen, de a haland�koromban bel�mvert vil�gn�zetet nem olyan k�nny� elfelejteni – kezdett magyar�zkodni, �s k�zben drukkolt mag�ban, hogy ez a sz�veg Rein�n�l is bev�ljon. A l�ny leengedte �t�sre emelt kez�t, �s s�hajtva elfordult. - Daniel ott lesz, amikor kiny�rjuk Lothar�kat – vetette oda foghegyr�l a f�rfinak, majd g�nyosan folytatta. – Te kit tudt�l beszervezni id�k�zben? - Daniel? – k�rdezett vissza Quentin, csak hogy ne kelljen v�laszolnia. – Hogy tudtad r�venni, hogy elj�jj�n? Reina ism�t megvillan� szemei �s n�mas�ga el�rult�k a v�laszt. - Na l�tod, ez t�nyleg igazs�gtalans�g. Ha egy f�rfi lefektet egy n�t, akkor az �ldozat s�rtett, ha nem udvarolnak neki eleget, f�leg, ha nem egy eg�sz �letre sz�l a kapcsolat. Ellenkez� esetben azonban, ha egy n� �nsz�nt�b�l egy alkalmat �g�r, m�ris a l�bai el�tt hever a vil�g. Reina felkacagott, kor�bbi m�rge messzire sz�llt. - Az�rt ne s�lyedj depresszi�ba, nem olyan k�nny� dolog, mint amilyennek l�tszik. Quentn megtapogatta az arc�t, persze feleslegesen, hiszen a pofon �t�tte sebnek m�r nyoma sem volt. - �s ha egy f�rfi pofoz fel egy n�t... – folytatta volna a filozof�lgat�st, de a l�ny nem hagyta kibontakozni. - Ink�bb arr�l mes�lj, hogy mikor indulunk. Vagy Therese-t is messzire elker�lted? - Holnap mehet�nk – v�laszolt Quentin v�llat vonva. – Bevatsz, hogy milyen feladatot b�zott r�nk az a n�szem�ly? Reina b�lintott, �s belekezdett a r�szletekbe.   Mi�ta a k�t v�mp�r megsz�k�tt a kezei k�z�l, Meredith nem mert besz�lni Lotharral. B�r m�g nem volt avatott tag, �s �gy a f�rfi nem �rhette el egyk�nnyen, folyton rettegett, hogy elkapj�k �s kiv�gzik a hib�j��rt. Egy h�napja volt csak, hogy Cintia, a n�v�re besz�lt arr�l neki, hogy hov� j�r titkos �tjain, �s mif�le feladatokat hajt v�gre. N�v�re t�rt�netei egyenesen megd�bbentett�k. Cintia tipikusan f�ldh�zragadt l�ny volt, huszonegy �vesen v�leg�nyt tartott maga mellett, s az esk�v�t is eltervezt�k m�r. Azt�n a f�rfi egy nap, hirtelen meghalt, de Cintia mintha fel sem vette volna. M�snap a csal�d el�tt ugyanolyan mosolyg�san jelent meg, mint mindig, s a sz�leik azzal magyar�zt�k, hogy m�g fel sem fogta a t�rt�nteket, net�n nem is tud r�luk. M�ra m�r Meredith biztos volt benne, hogy a n�v�rk�je minden r�szlet�t ismerte a v�leg�ny hal�l�nak, s az is nyilv�nval�v� v�lt, hogy mi�rt nem gy�szolta: a f�rfi v�mp�r volt, s b�r remek�l titkolta ezt, n�h�ny jel r�vid elemz�s ut�n bizony�t�kk�nt szolg�lt. Cintia, mikor r�j�tt a titokra, megal�z�nak �rezte, hogy egy v�rsz�v� kihaszn�lja, s mikor �sszeveszett vele, a v�mp�r gyilkos karjai k�z�l egy �pp arra j�r� vad�szcsapat mentette meg. Cintia m�snap felkereste �ket, �s csatlakozott hozz�juk. Legal�bbis �gy sz�lt a t�rt�net: de hogy ebb�l mi volt az igazs�g, Meredith nem tudhatta, hisz a n�v�re szeretett l�d�tani, vagy apr� hazugs�gokkal takar�zni. Egy valami volt bizonyos, f�l �vvel a t�rt�ntek ut�n: a vad�szok val�ban l�teztek – s akkor bizony a v�mp�rok is – �s Meredith minden �ron csatlakozni akart Cinti�hoz, ahhoz a l�nyhoz, akir�l eg�sz �let�ben p�ld�t vett.  Cintia viszont azt is elmondta, hogy itt nem lehet hib�zni, mert a v�mp�rvad�szok b�ntet�sei nagyon kegyetlenek. �gy nem volt csoda, ha Meredith soha t�bb� nem akarta l�tni Lothart, mi t�bb, senkit a White Crossb�l. M�r b�nta, hogy egy�ltal�n belement ebbe az �r�lts�gbe, �s nagyon rem�lte, hogy m�g nem k�s� kiugrani bel�le. De t�vedett. M�r k�s� volt. Alig gy�gyultak be a sz�ktet�skor szerzett sebei, a jobb karj�t m�g mindig neh�zkesen mozgatta, �s f�lig-meddig megszok�sb�l s�nt�tott. �pp reggeli te�t k�sz�tett mag�nak, amikor kopogtat�st hallott az ajt� fel�l. Mit kopogtat�st? Egyenesen d�r�mb�l�st. Els� gondolata a menek�l�s volt, a h�ts� ajt�n, �t a kis kerten, majd a ker�t�s magas fal�n, v�g�l ki a temet�be, ami szinte r�gvest a kert m�g�tt kezd�dik. Egyb�l el is hessegette ezt a gondolatot, hisz ha val�ban vad�szok bukkantak r�, a menek�l�ssel csak fokozn� a b�ntet�s m�rt�k�t. Hab�r a hal�ln�l nem sok rosszabb lehet… Tork�ban dobog� sz�vvel, di� nagys�g�ra zsugorodott gyomorral l�pett az ajt�hoz. V�mp�rok nem lehetnek, gondolta gyorsan. Meg�rezte volna �ket, vagy �k nemes egyszer�s�ggel r�t�rn�k az ajt�t. Ahogy lenyomta a kilincset, a bej�rat azonnal kit�rult, kintr�l l�kt�k be. Meredithre h�rom pisztoly szegez�d�tt, s egy f�rfi r�gvest a l�ny h�ta m�g� ker�lt, �s h�tracsavarta a karj�t. - V�gre megvagy, ostoba szuka! – sziszegte a f�l�be a f�rfi, mik�zben r�rakta a bilincset. Nem t�r�d�tt Meredith f�jdalmas ny�g�s�vel, s�t, tet�zte azt. A l�ny oldal�ba k�ny�k�lt. Meredith a padl�ra zuhant, r�esett alig meggy�gyult karj�ra, mire a csont ism�t elt�rt. A l�ny felki�ltott, �s szem�be f�jdalomk�nnyek gy�ltek. - A White Cross el�l nem lehet megl�pni – r�h�g�tt fel egy m�sik f�rfi, aki pisztolyt tartott a kez�ben. - Nyom�s, kicsike! – r�ntotta fel a f�ldr�l a megbilincsel�je a l�nyt. – Lothar szeretne veled hosszan elbesz�lgetni. Meredith csak most vette �szre a pisztolyosok k�z�tt a saj�t n�v�r�t, eddig t�l gyorsan t�rt�nt minden. - Jav�ts ki, ha t�vedek… - kezdte megvet� hangon Cintia – de azt nem mondtam, hogy ha m�gis hib�zn�l, c�lszer� elb�jni. Rem�lem, Lothar r�m fogja b�zni a nevel�sedet. Meredithnek nem volt ideje v�laszolni. A f�rfi durv�n megtasz�totta t�r�tt karj�n�l fogva, �s a kocsi fel� l�kd�ste. A l�ny m�r nem tehetett r�la: a k�nok �s a retteg�s �jabb k�nnyeket csaltak a szem�be, m�gis Cintia viselked�se okozta a legnagyobb f�jdalmat. K�ptelen volt b�rmit mondani, k�ny�r�gni pedig nem akart, hisz tudta, hogy felesleges. Durv�n bel�kt�k a h�ts� �l�sre, �s ketten besz�lltak mell�. - Nyom�s a kik�t�be! – adta ki a parancsot Cintia. A sof�r, az egyik pisztolyos f�rfi �r�mmel g�zt adott.   A kik�t� j�form�n zs�fol�sig tele volt, mikor Rein��k meg�rkeztek. Therese �g�rete szerint a vad�szok nem j�hettek r�, hogy a k�t v�mp�r mikor, milyen haj�val utazik, hisz a n� az utols� pillanatban vette meg a jegyeket, �s ell�tta Rein��kat a megfelel�, k�nnyelm� szemek sz�m�ra val�dinak t�n� igazolv�nyokkal, valamint j�n�h�ny dobozzal, amelyek tartalma egyel�re titok maradt. A pap�rok �rtelm�ben Reina �s Quentin h�zasp�r voltak, �s ha valaki r�k�rdezett utaz�sok c�lj�ra, el�g volt annyit v�laszolniuk, hogy n�sz�tra mennek. A sokat sejt� mosolyok �ltal�ban nem k�v�ntak magyar�zatot, mi t�bb, a k�t v�mp�rnak nem kellett azon gondolkozni, hogy mivel magyar�zz�k ki magukat, mi�rt z�rk�znak eg�sz �jszak�ra a kabinjukba. Reina meglep�d�tt, hogy mennyire gond n�lk�l jutottak fel a haj�ra, ami nem volt b�r egy luxus-�ce�nj�r�, de k�nyelmes szob�kkal, szalonokkal, �ttermekkel, k�nyvt�rral, �s egy kezdetleges vet�t�teremmel v�rt�k az utasokat, egy sz�val mindent megtettek, hogy az utaz�s a v�gtelen �ce�non ne legyen unalmas.  Az igyekezet�k azonban teljesen felesleges volt. Az utaz�s m�sodik reggel�n Reina �s Quentin a fed�lzeten s�t�lva, a t�bbi gyan�tlan utas k�z�tt �szrevettek egy f�rfit. Az oldal�ban pisztoly dudorodott, amit ki tudja, hogyan csemp�szte fel a haj�ra, s a k�zel�ben Reina h�t�n v�gigfutott a hideg. A f�rfi kisz�rta �ket, megvillant a szeme, majd mire a l�ny jobban szem�gyre vehette volna, el is t�nt valahol. - Azt hiszem, ideje lenne jobban felfegyverkezn�nk, �s rejteni a jelenl�t�nket – jegyezte meg suttogva Reina. Quentin komolyan b�lintott, majd fels�hajtott. - Therese meg�g�rte, hogy nem fognak minket elkapni itt a vad�szok. - Vagy t�vedett, vagy a vad�szok most nem miattunk vannak itt – vonta meg a v�ll�t Reina, �s a kabinjuk fel� indult. A kis lakoszt�lyban, amit egy mesesz�p f�rd�szoba, egy t�lal�pult, k�t kisebb szekr�ny �s egy hatalmas francia�gy tett ki, a k�t v�mp�r t�bb�-kev�sb� biztons�gban �rezhette mag�t. - Ha nem j�nnek r�, hol alszunk, m�g ak�r t�l is �lhetj�k az utaz�st – morogta rosszkedv�en Quentin. - Szerintem nem miattunk haj�k�znak – vonta meg a v�ll�t Reina, mik�zben mag�hoz vett n�h�ny egyszer�bb ruh�t, mivel a v�r�s sz�n� kisest�lyi, amiben jelenleg k�pr�ztatta el az utasokat, alkalmatlan lett volna k�zelharcban. Quentin elny�lt az �gyon, mik�zben a l�ny elt�nt a f�rd�ben. - Szerintem viszont lelkesen beiktatn�nak benn�nket is a programjukba! – sz�lt a f�rfi Reina ut�n. - Csak ha felh�vjuk magunkra a figyelmet, �s �vatlanok lesz�nk – visszhangzott a l�ny hangja a f�rd�b�l. - Mi�rt, mit gondolsz, ha �vatosak vagyunk, b�k�n fognak hagyni minket? Ez minden esk�j�kkel ellenkezik. - Az a f�rfi nem akart balh�t – tiltakozott Reina.  - Az a f�rfi bizony�ra elment sz�lni a t�bbieknek. H�nyan lehetnek ezek? T�zen, h�szan? - Ugyan, akkor m�r kor�bban kisz�rtuk volna �ket. - �k is el tudnak rejt�zni, ha akarnak A mi jelenl�t�nket viszont meg�rezt�k, �s… - Quentin felny�g�tt. – Mit akarhattak Kanad�ban? �s mi�rt nem tudnak rep�l�vel k�zlekedni? - Ez ut�bbira van egy tippem – jelent meg Reina az ajt�ban, imm�r teljes harci d�szben. Az �v�n t�r�k markolata csillogott, mellett�k hat dob�csillag d�szlett. A l�ny mag�ra vett m�g egy hossz�, eleg�ns kab�tot, amivel b�lcsen eltakarta a fegyvereit. – �pp olyan vesz�lyesnek tarthatj�k a l�gi k�zleked�st, mint mi. Quentint m�r m�s �rdekelte. - Hol tartogattad id�ig a fegyverarzen�lodat? – k�rdezte csod�lkozva. - Therese adta indul�s el�tt. Mindegyiken m�reg van, a haland�kra hal�los, nek�nk �rtalmatlan. A WC m�g�tti dobozban tal�lsz neked val�t is, ezek t�l n�iesek – kacsintott Reina – Na nyom�s �t�lt�zni! Meg akarom lepni a vad�szband�t, visszav�g�sk�nt a rajtunk esett s�relmek miatt. - �s ha h�szan vannak? Mi ketten… - Ha �tvenen vannak is, meg kell pr�b�lnunk, vagy �k kapnak el minket. Nincs sok kedvem a k�vetkez� hetet is k�m�ban t�lteni. Quentin fintorogva szedte �ssze a ruh�it a mostani �lt�ny helyett – amiben egy�bk�nt sz�vd�gleszt�en festett – �s felv�ltotta a l�nyt a f�rd�ben. Kisv�rtatva meglepet�st t�kr�z� hangok hallatszottak ki onnan. - Therese sz�pen ell�tott minket – morogta j�l hallhat�an a f�rfi. - Nem hiszem, hogy az utaz�sra sz�nta – v�laszolt a l�ny, mik�zben a ruh�it rendezgette, hogy ne keltsen felt�n�st a szikr�z� t�r�kkel. A kab�t nem eg�szen v�ltotta be a rejt�zk�d�s �g�ret�t, hiszen a folyos�n Reina semmik�pp nem hordhatta �sszegombolva. V�g�l a p�l�ja helyett �tvett egy tunik�t, ami combk�z�pig �rt, �s ezt a mellei alatt k�t�tte �ssze. A t�k�rben megszeml�lte mag�t, �s az eredm�nnyel el�gedett volt. Quentin is el�ker�lt a f�rd�b�l. Az �v�n fegyverek csillogtak: nagyobb t�r�k �s apr�cska dob�k�sek. � is a t�k�r el� l�pett, �s b�lintott. Felvette a hossz� zak�j�t, amivel sikeresen elrejtette az �v�re t�z�tt fegyvereket. - Van terved? – k�rdezte a l�nyt�l. A megsz�l�tott v�llat vont. - Kimegy�nk a fed�lzetre, �s megv�rjuk, am�g ism�t felbukkan valamelyik j�mad�r, k�vetj�k �t, �s mikor elvezet a t�bbiekhez, r�juk t�madunk. - Ide�lis terv! – csapta �ssze a k�t tenyer�t Quentin. – Pontosan �gy kell bes�t�lni a White Cross csapd�j�ba. F�ty�r�szhet�nk is hozz�? Reina megsemmis�t� pillant�st vetett a f�rfira. - Ha tudsz jobbat, hallgatlak… - Te m�sz egyed�l a vad�sszal. �gy teszel, mintha vacsor�ra sz�nn�d, teh�t elj�tszadozol vele… �n pedig akkor j�v�k, mikor m�r elem�kben �rzik magukat. - Ez nekem nem tiszta. Akkor l�psz k�zbe, mikor elkezdenek vallatni, vagy mikor m�r meghaltam? – g�nyol�dott Reina.  - Mikor jelt adsz. Mondjuk egy �zenettel. Reina fels�hajtott. - Rem�lem, az, akit l�ttunk, a fed�lzeten lesz megint, �s el�g intelligens lesz ahhoz, hogy sz�k�nek tettesse mag�t. Az utasok k�zt nem szeretn�k p�nikot kelteni. - Lothar nem a h�ly�ket v�logatja ki mag�nak – vont v�llat Quentin. - H�t ez a legnagyobb baj vele… - s�hajtott Reina, �s az ajt�hoz l�pett. – A m�sodik emeleti szalonban v�rj a jelre! Az van nagyj�b�l a haj� k�zep�n… - adta m�g ki az utas�t�st, majd kil�pett a folyos�ra. A fed�lzeten most alig j�rt ember. Eb�did� volt, a t�bbs�g az �ttermekbe t�m�r�lt. Reina is szeretett volna v�gre j�llakni, de a haj�n nem vad�szhatott. Egy mag�nyosan utaz� f�rfi kisz�rta mag�nak a l�nyt, �s megpr�b�lta felcs�pni, de Reina gyorsan h�r�tott, miszerint n�sz�ton van, csak a f�rje tengeribeteg lett. A f�rfi csal�dottan t�vozott.  Percek teltek el, majd �r�kk� ny�ltak, de egyetlen vad�sz sem jelentkezett. A fed�lzet ism�t megtelt, c�ltalanul l�d�rg� utasokkal, de a haland�k a cs�p�s sz�l miatt gyorsan vissza is b�jtak a haj� fedett szintjeire. A hideg egy�ltal�n nem zavarta a l�nyt a sarki fagyok ut�n, de az unalom egyre �lmosabb� tette. Az is lehet, hogy a White Cross katon�i ink�bb �jsaka fogj�k r�juk t�rni az ajt�t, gondolta. A naplement�ig �gyis csak h�rom �r�juk maradt. �pp, mikor elhat�rozta, hogy visszamegy a kabinj�ba, hogy annak a v�delm�t er�s�tse meg, amennyire lehet, felbukkant az egyik vad�sz. A fed�lzet id�k�zben ism�t megtelt emberekkel, a sz�l is csitult valamelyest, s a t�volban n�h�ny j�ghegy v�ratott mag�ra, h�tha tal�lkozik els�llyesztend� haj�val. De csal�d�sukra csak a turist�k tekintet�t vonzott�k. Reina ell�kte mag�t a korl�tt�l, �s a f�rfi fel� l�pdelt. Kab�tban, nadr�gban �s a tunik�ban majdnem olyan eleg�ns volt, mint a kisest�lyiben, eg�sz addig, am�g meg nem pr�b�lt�k �t�lelni a derek�t.  Ez ut�bbi a f�rfinak nem �llt sz�nd�k�ban. A gondolatait pr�b�lta rejteni, de Reina foszl�nyokat hallott k�z�l�k, �s ez el�gedetts�ggel t�lt�tte el. Mik�zben semleges t�m�kr�l csevegni kezdtek – ide�lis el�j�t�k egy j� vad�szathoz – Reina a szavak m�g�tti gondolatokra is figyelt. A vad�sz term�szetesen tudta, hogy v�mp�rral van dolga. Csak abban rem�nykedett, hogy az � kil�te titokban marad. Reina gyan�tlanak m�dj�ra viselkedett, s hossz� percekig ker�lgett�k a t�m�t. V�g�l abban �llapodtak meg, hogy a f�rfi szob�j�t v�lasztj�k, val�sz�n�leg az a k�nyelmesebb, s elindultak lefel�. Reina hagyta mag�t terelni a folyos�kon – n�melyik olyan sz�k volt, hogy csak egy ember f�rhetett el benne – eg�szen le az els� szintig, ahol az olcs�bb lakoszt�lyok sorakoztak. Vad�szoknak nyoma sem volt itt, Reina csak akkor �rezte meg �ket, azt a k�l�n�s hideget, amikor m�r becsuk�dott m�g�tte az ajt�. A szomsz�dos szob�b�l halk s�r�st hallott, s olykor egy rekedtes hangot. A szoba falai eg�sz j�l voltak szigetelve: ezt a halk zokog�st m�s eg�sz biztosan nem hallotta volna meg. - V�rj, seg�tek – sz�lalt meg a f�rfi, �s megpr�b�lta leseg�teni a kab�tot Rein�r�l, de a l�ny nem hagyott id�t a lovagiass�gra. Jelzett Quentinnek, a kab�tj�t pedig a f�ldre dobta. - K�sz, megoldom an�lk�l is… - mondta picit g�nyos mosollyal. A f�rfi a pisztoly�hoz kapott, de Reina gyorsabb volt n�la. Az egyik kez�vel a vad�sz karj�t kapta el, a m�sikkal az �v�be t�z�tt t�r�rt ny�lt, �s azzal sz�rta combon a f�rfit. Az �ldozat felny�g�tt, majd a szemei fennakadtak, �s holtan a padl�ra zuhant. Reina elismer�ssel ad�zott Therese m�rgei el�tt, majd �jra az ajt�ra ford�totta a figyelm�t. Quentin vagy nem hallotta az �zenetet, vagy elfelejtette, hogy �rs�gben kellett volna �llni, de a t�bbi vad�sz m�r meg�rezte a t�rsa hal�l�t, �s egy szemvillan�s alatt bet�rt�k az ajt�t. Ketten voltak, egy z�m�k f�rfi �s egy sud�r, sz�ke haj� n�, akinek a von�sai Meredithre eml�keztett�k a l�nyt. - Rohadt v�rsz�v�… - sziszegte a n�, miut�n megl�tta a hull�t. Mindk�t t�mad�n�l pisztoly volt, s egyenest Reina sz�v�re c�loztak vele.  - Milyen kellemes fogadtat�s… nem hittem, hogy a programszervez� ilyen izgalmas meglepet�seket tartogat a sz�munkra! – kezdett el csevegni Reina, azzal a sz�nd�kkal, hogy h�zza az id�t Quentin meg�rkez�s�ig. - Egy j� okot mondj, hogy ne l�jelek le itt helyben. Reina �gy tett, mintha gondolkozna, majd g�nyosan sz�lalt meg. - Az el�g j� ok, hogy te tal�n �gyesebben ki tudn�d szedni bel�lem mindazt, amit Meredithnek nem siker�lt? - Rohadj meg… - sziszegte a n�. Quentin eddig a pillanatig v�ratott mag�ra, s a h�re egy dob�t�rrel �rkezett, ami a n� k�s�r�j�nek karj�ba f�r�dott. Az �ldozat azonnal �sszeesett, s ez Cinti�t is kibillentette az egyens�ly�b�l egy pillanatra: csod�lkozva az �jabb hull�ra n�zett, majd Reina dob�csillaga a mellkas�ba f�r�dott, s ebben a pillanatban a n� m�r halott is volt. - Van m�g egy! – ki�ltotta Quentin, �s els�p�rt a szomsz�dos szob�ig. Odabent egy harcsasz�j� f�rfit �s egy megk�t�z�tt n�t tal�lt. Mire Reina az ajt�t eltorlaszol� hull�kon �tl�pve oda�rt, a f�rfi m�r halott volt. A fogoly ijedt�ben abbahagyta a zokog�st. - Nem v�mp�r – �llap�totta meg Quentin. Reina megr�zta a fej�t. Nem sz�lalt meg, hanem a fogoly el� l�pett, s ahogy a hossz�, sz�ke, �sszek�col�dott hajat kisim�totta a l�ny arc�b�l, a sz�ja kegyetlen mosolyra h�z�dott. - �dv, Meredith… hogy tetszik a ford�tott helyzet? Quentin meglepet�s�ben elrakta a dob�t�rt, amivel �rk�d�tt. A l�ny feln�zett a v�mp�r arc�ba, de azonnal el is kapta a tekintet�t. Nem felelt, s Reina, l�tva a haland� t�r�tt karj�t �s elgy�t�rt tekintet�t, maga is leeresztette a fegyver�t. - H�ny vad�sz van a haj�n? – k�rdezte Quentin. - Rajtam k�v�l n�gy – felelt alig hallhat�an a l�ny – Minddel v�geztetek, pedig nem �rtetek j�ttek. Engem kellett volna visszavinni�k. - Sajn�lom, ha kereszt�lh�ztuk a sz�m�t�sotokat, de a vad�szok m�r t�l sokszor kereszt�lh�zt�k a mi�nket, �gyhogy hadd ne legyen lelkifurdal�som – v�laszolt cs�p�sen Reina. – T�bbek k�zt te is be�llt�l a sorba. - Csak parancsra cseleksz�nk – suttogta a l�ny, �s az arc�n egy �jabb k�nnycsepp g�rd�lt le. - Mi meg csak az �let�nket v�dj�k – vonta meg a v�ll�t Quentin. Reina ism�t a l�nyhoz fordult. T�l fiatal volt, �s t�ls�gosan �rt�kes lett volna v�mp�rnak ahhoz, hogy v�gezzen vele. Hi�ba pr�b�lta eml�keztetni mag�t, hogy mennyi szenved�st k�sz�nhet a csitrinek. �pp csak rossz oldal tal�lt r� el�bb… - Mennyit tudsz a White Crossr�l,  - Nagyon keveset, alig mondtak el valamit. Nem vagyok m�g hivatalosan tag. Reina feln�zett, a tekintete tal�lkozott Quentin�vel. Xoana mindig azt mondta, ha faggatt�k, hogy az esk� �rtelm�ben nem besz�lhet. Reina leguggolt Meredith el�, �s a kez�vel gyeng�den felemelte a fej�t. A l�ny t�l gyenge volt ahhoz, hogy ellenkezzen. - M�g nem tetted le az esk�t, igaz? - Igaz – b�lintott alig l�that�an Meredith. - �s ha azt k�rn�m, hogy besz�lj a f�n�k�dr�l, megteszed? - Mi�rt tenn�k neked sz�vess�get? Ha besz�lek, akkor is meg�lsz, ha nem, maximum lassabban csin�lod – a l�ny hangja ellens�gess� v�lt, de a gyenges�ge m�g mindig sz�nalomra m�lt� volt. Reina nem vesztette le a t�relm�t. - Ha nem besz�lsz, �s tartod is magad ehhez, meg�llek. Ha beadod a derekad, akkor viszont egy �j �let v�rhat r�d. - Hogy… mit akarsz, Reina? – sz�lt k�zbe gyanakodva Quentin. A l�ny sokat mond� pillant�st vetett r�, mire a f�rfi a falnak d�lt, �s a k�t kez�be temette az arc�t. �r�lt, elmebeteg feket�kr�l morgott valamit. - Honnan tudjam, hogy igazat besz�lsz? – k�rdezte a fogoly. - Gondolj bele, egy vad�sznak nem lehet annyira cs�b�t� a v�mp�rl�t, hogy csalinak haszn�ljam. Elengedni nem foglak. Nem akarom, hogy Lothar mellett harcolj. - V�rjunk csak, �s ki lesz a mestere? – v�gott k�zbe ism�t a Quentin. - Maddock eml�tett, hogy ha valaki elkap egy vad�szt, �s nem akarja v�mp�rr� tenni, akkor tal�lnak neki m�sik mestert. - Amint haza�rt�nk, kezdd el kezeltetni magad… - s�hajtott a f�rfi – �n megyek, elt�ntetem a hull�kat. Reina megv�rta, hogy a f�rfi elt�nj�n az ajt�ban.  - Nagyj�b�l lej�rt a gondolkod�si id�, kisl�ny. - Ha v�mp�r leszek, �gyis egyfolyt�ban k�nozni fogtok – vonta meg a v�ll�t Meredith. Reina megr�zta a fej�t. A cs�p�s f�st szaga r�videsen el�rasztotta a szob�t, s Reina l�ngra lobbantotta az itt lakoz� holttestet is, hogy a lehet� legt�bb ideig senki ne hi�nyolhassa a vad�szokat. - Van k�t �ratlan szab�lyunk, amit mindenki betart. Az egyik, hogy egyetlen v�mp�r sem felel a haland�kor�ban elk�vetetett b�nei�rt. A m�sik viszont, hogy a mester saj�t akarata szerint b�ntetheti, nevelheti a tan�tv�ny�t. �r�lj, hogy ez a mester nem �n leszek! Meredith fels�hajtott, majd vonakodva b�lintott, b�r maga sem tudta, mibe megy bele. M�r nem volt m�s lehet�s�ge: vagy meghal, vagy v�mp�r lesz. �s a v�mp�rok tal�n csak a White Cross szerint annyira gonoszak… Reina krist�lytiszt�n hallotta a l�ny gondolatait.