A nap lenyugodni k�sz�lt, mikor Quentin visszat�rt a b�v�helyre. Ha j�l saccolta, tal�n ha f�l �r�ja maradt estig. Amalie hal�la �ta gyakran j�rt ki; egyr�szt, mert feleslegesnek �t�lte, hogy folyton folyv�st itt t�ltse el az idej�t, mik�zben nem jel�lt�k ki senki test�r�nek, m�sr�szt pedig az�rt, mert hasznosabbnak tal�lta inform�ci�kat gy�jteni a White Crossr�l, m�g akkor is, ha a legt�bb elejtett megjegyz�s�rt kis h�ly�n az �let�vel kellett fizetnie.  H�rom hossz� �v alatt a sz�vets�gesek semmire nem mentek a f�rfi �rtes�l�seivel, de Quentin a csontjaiban �rezte, hogy az, amit most megtudott, v�gre el�re fogja lend�teni �ket. Az el�szob�ban Xoana fogadta, � nyitotta ki neki az ajt�t a megbesz�lt jelre. Mivel az �zeneteket nem lett volna biztons�gos elk�ldeni, a jelenl�t�k felfed�sre m�g egy pillanatra is biztos hal�lt jelentett volna, ez�rt egy kopog�sritmust besz�ltek meg, s minden alkalommal olyan finoman kopogt�k le az ajt� k�v�n, hogy azt csak a v�mp�rok f�lei hallhatt�k meg.  - Nem gondolod, hogy �letvesz�lyes kij�rni? – k�rdezte a n� imm�r sokadszorra.  - Mit sz�m�t? – vonta meg a v�ll�t Quentin, de a hangj�ban – mint ahogy m�r h�napok �ta – egy�ltal�n nem volt keser�s�g. Most is vid�man csillogtak a szemei, f�k�nt, mivel tudta, hogy az ex-vad�szh�lgy milyen hamar h�zza fel mag�t, ha ellent mondanak neki.  - A te �leted igenis sokat sz�m�t. Nehezen tudn�nk t�ged p�tolni... - F�leg, mivel m�sik inform�tort kellene szereznetek helyettem – vonta meg a v�ll�t Quentin. M�r nem el�sz�r zavarta, hogy alacsonyabb a n�n�l (a v�r�sek k�z�l senki nem n�tt t�l magasra), �s hogy vita k�zben fel kell n�znie r�. – De ha nem megyek ki, honnan tudtok meg b�rmi haszn�lhat�t? - Sorold az eddigi haszn�lhat� inform�ci�kat! – v�gta r� Xoana szigor�an. �t ugyan egy�ltal�n nem zavarta, hogy a f�rfi ezer �vvel id�sebb n�la, akkor is �gy viselkedett vele, mintha Quentin a beosztotta lenne. - T�lem tudt�tok meg, hogy hol a White Cross sz�khelye... pontos�tok, a t�bbiek tudt�k meg, mert te ugyan egy sz�val se �ruln�l el semmit! - Mert nem tehetem, ezt te is tudod j�l – v�ltott v�dekez�sre Xoana, de rosszul tette: Quentin ezen felbuzdulva folytatta a sort. - Azt is t�lem tudt�k meg a t�bbiek, hogy milyen gyeng�ik vannak a vad�szoknak! �s hogy val�j�ban nem �r�k �let�ek... Egy id� ut�n feladja a sz�v�k a szolg�latot, mert nincs v�mp�rv�rrel meger�s�tve. A fiatals�g csak �lca rajtuk. Xoana legyintett.  - �s mindezzel mit tudunk kezdeni? – vonta fel a szem�ld�k�t. - Ezekkel m�g semmit, de a mostani... – Quentin egy sejtelmes mosollyal fejezte be a mondatot.  - Legyen... �sszeh�vod a kis csapatot, vagy tegyem meg �n? – t�r�d�tt bele az elker�lhetetlenbe a n�.  - H�vd �ssze �ket, ha megk�rhetlek... el�bb le�polom a sebeimet – kuncogott Quentin. – Egyre jobb m�rgeik vannak...  Xoana a szemeit forgatta, de sz� n�lk�l kiment, csak m�g egy pillant�ssal ellen�rizte, hogy az ajt� biztosan z�rva van-e. Quentin r�vigyorgott a n� h�t�ra. Ez alkalommal term�szetesen sz� sem volt m�regr�l, vad�szoknak a k�zel�ben sem j�rt, csak egy rejt�zk�d� v�r�s csapatot l�togatott meg, de a pletyk�k �pp j�kor j�ttek. El�gedetten indult a szob�j�ba, hogy �sszeszedje a gondolatait, �s hogy �gy adja el� a Night Star Covennek a t�rt�netet, hogy ez alkalommal ne tudjanak t�l hamar t�m�t v�ltani, �s a mindennapi cseveg�s�kbe belemer�lni. Az esetek t�bbs�g�ben ugyanis ez volt a helyzet, �gy Quentin hamar meg is unta, hogy minden apr�-csepr� dologr�l besz�moljon, ami a k�lvil�gban t�rt�nt. Az, hogy h�nyan haltak meg a White Cross miatt, m�r r�g nem �rdekelte a sz�vets�gesek: az egyre n�vekv� sz�m csak semleges statisztikai adatt� v�ltozott. Az egyetlen, ami a m�ltban fellelkes�tette �ket, az Miracle kast�ly�nak gy�zelme volt: Andraste kast�ly�nak gy�zelme a vad�szok felett.  Meg tudj�k a v�mp�rok v�deni magukat, ha nagyon akarj�k... – v�lte ekkor Lotus. - Tal�n a t�bbieknek is esz�kbe fog jutni v�dekezni. Igaz�n hasznos lenne. A v�dekez�st a v�mp�rok viszont a k�s�bbiekben sem tanult�k meg el�g rendesen, vagy t�n a White Cross lett ravaszabb az addigin�l. Mire Quentin ezt v�giggondolta, m�r a szob�j�ban volt, s csak n�h�ny percnyi pihen�re volt ideje, mire Xoana megjelent a nyitva hagyott ajt�ban. - Nem m�rgeztek meg – �llap�totta meg savany�an. Quentin legyintett. - Nem is tal�lkoztam vad�sszal – vallotta be, majd fel�llt. Kifel� indult volna, ha a n� nem �llja el az �tj�t. - Legk�zelebb ne merj hazudni, �rthet�?  - Legk�zelebb pr�b�lj meg figyelni a gondolatokra is. Tudtommal birtok�ban vagy ennek a k�pess�gnek...  - Te is j�l tudod, hogy nem mindenkinek adatott meg. - Nocsak, mondt�l valamit a White Crossr�l, �s m�g �lsz! – tettetett csod�lkoz�st a f�rfi. Xoana olyan pillant�st vetett r�, mintha el akarn� �getni, de v�g�l megp�rd�lt, �s elindult a k�zponti terem fel�. Quentin sz� n�lk�l, de sz�les vigyorral az arc�n k�vette.   - Halljuk a j� h�reket... – s�hajtott Reina, mikor Quentin bel�pett.  - M�r az is fel�lm�lja a v�rakoz�sokat, hogy m�g �lsz... – tette hozz� Shahinda szigor� pillant�ssal. Narelle �s Lotus egy�ntet�en kuncogtak fel. A gy�lekez�sr�l csak Joselyn hi�nyzott, mivel m�r k�zeledett az �jszaka, a l�ny a szob�j�ban pihent, hogy �jjelre az erej�t �t tudja adni a v�mp�roknak. Neki, mivel nem sz�letett �rz�nek, minden egyes este tudatosan kellett felk�sz�lnie erre. - V�gre tudok haszn�lhat�val is szolg�lni, r�ad�sul nem is csak egy dologgal – kezdte Quentin. Megv�rta, m�g minden szemp�r hajland� r� szegez�dni, de azt m�r nem volt t�relme kiv�rni, hogy ezek a szemp�rak �rdekl�d�st t�kr�zzenek. Ink�bb nagy leveg�t v�ve folytatta. – A v�r�sek kider�tettek n�h�ny dolgot a White Cross fel�p�t�s�r�l. A harcosokat eddig is ismert�k, de a t�bbi r�tegr�l nem sok fogalmunk volt. A h�rek szerint a White Cross f�n�k�t Lotharnak h�vj�k, �s ha �t elkapn�nk, akkor nem lehet p�tolni. Persze neki is van t�rsa: egy bizonyos Calpurnia, aki sok�ig azzal foglalkozott, hogy kihallgassa a foglyokat. Tudtommal n�ha kimer�szkedik, �s harcol � is, de jobban f�lti ann�l a b�r�t, mintsem hogy a k�zpontba ker�lj�n egy �sszecsap�skor. Andraste ostromakor majdnem elkapt�k, de v�g�l sajnos a kev�ske t�l�l� �t is mag�val vitte... - Persze mindez csak pletyka – h�zta el a sz�j�t Reina. – �s ha igaz is, akkor sem lehet az �ltalad eml�tetteket elkapni. - M�g nem fejeztem be – v�gott k�zbe Quentin, b�r l�tta, hogy Lotus mondani akar valamit. Vetett egy seg�lyk�r� pillant�st Xoana fel�, hogy a n� tal�n igazolhatn� �ll�t�sait, de �t m�g mindig tartotta az esk�lye, ez�rt szobormerev arccal meredt maga el�, mintha nem is hallotta volna Quentin szavait. A f�rfi lemond�an fels�hajtott, majd folytatta – A h�rek szerint akkor, mikor a White Cross elkapta Amalie-t, Lothar is kint volt vel�k. Hogy az�rt-e, mert szerette volna biztosra tudni a sikert, vagy mert ilyen t�tn�l � sem marad ki a j�t�kb�l, nem tudom, de ezt ki kellene haszn�lni. - �s hogyan? �ldozzuk fel Narelle-t? K�t perc, �s v�ge a csat�nak �s az eg�sznek! – csattant fel Reina. – Nem vagyunk nyolc-t�zezer �vesek, �s m�g hatnak r�nk a m�rgek!  - De eg�sz biztos vagyok benne, hogy j�n�h�nyan csatlakozn�nak hozz�tok, �s seg�ten�nek...  - �n pedig biztos vagyok benne, hogy visszafel� s�lne el – k�t�tte ki Shahinda, �s �gy n�zett a f�rfira, mint egy �rtelmi fogyat�kosra szok�s. – Ez �ngyilkoss�g, Quentin. Legjobb, ha itt maradunk. Ez a hely m�g mindig biztons�gos, maga Maddock gondoskodik r�la.  - Persze, itt is maradhatunk, de mi �rtelme van? – fakadt ki Lothar – N�h�ny �vvel ezel�tt nem ti akartatok valahogy v�get vetni a rabs�gnak? - Akkor m�g �lt Amalie, �s nem gondoltunk bele, hogy mit veszthet�nk – mondta nagyon halkan Reina, majd kis sz�net ut�n folytatta. Ez alkalommal azonban nem a f�rfihez int�zte szavait. – Xoana, tudom, hogy semmit nem mondhatsz, de ha l�tod egy�ltal�n es�ly�t ennek az �tletnek, akkor b�lints... – mondta k�rlelve.  Xoana fels�hajtott. - Semmit nem mondhatok az esk� �rtelm�ben... de... ha Lothar t�nyleg kij�n ism�t, �s felk�sz�lt�k a m�rgek ellen a legjobb tud�sotok szerint, akkor van egy nagyon halv�ny rem�ny arra, hogy meg�ll�thatj�tok.  Reina elmosolyodott, �s vetett egy-egy h�l�s pillant�st Xoan�ra �s Quentinre. - Akkor a k�vetkez� n�h�ny napban kidolgozzuk a tervet – b�lintott. – �s k�sz�n�m. Ha biztos lesz, hogy nem veszthet�nk el m�g t�bbet, akkor v�gre a vad�szok tal�lkozni fognak a fogunkkal... - Csak sz�ljatok, hogy miben seg�thetek – aj�nlkozott Xoana, amit Reina csak egy b�lint�ssal nyugt�zott. - Szerintem ez a tervkidolgoz�s hetekig fog tartani... mindenkinek lesz ideje meggondolni mag�t – s�hajtott Shahinda, �s h�trad�lt. – Reina, sz�lj, ha �rdemes veled vitatkozni... Mert ez �gy is, �gy is �r�lts�g.  - Majd sz�lok, de ez most nem a megfelel� alkalom – vont v�llat az eml�tett, ami v�gre �ltal�nos der�lts�get eredm�nyezett a teremben. M�g Narelle is megjegyezte f�lhangosan. - Ha valamit a fej�be vesz a dr�ga mesterem... – mondta angyali arcocsk�val.  Lotus elmosolyodott, � meg sem pr�b�lt ellen�rveket fel�ll�tani, helyette megv�rta, m�g Reina fej�ben lep�r�gnek az els� terv-v�zlatok, amiknek ideje alatt a l�ny �gysem fog m�sra figyelni, majd sejtelmesen megsz�lalt. - A h�rek szerint van olyan v�mp�r ezen a bolyg�n, akit mesters�gesen �reg�tettek meg...  - Ez eszedbe ne jusson! – torkollta le azonnal Quentin, b�r Reina �gy kapta fel a fej�t, mintha megcs�pt�k volna, �s szemmel l�that�an tetszett volna neki az �tlet. Shahinda tekintete is �rdekl�dve ing�zott a k�t f�l k�z�tt. - Mi�rt ne juthatna eszembe? T�n nem �lnek m�ig is ilyenek? - De �lnek – s�hajtott Quentin. – �s el�sz�r is: m�r az�rt is hatalmas �rat fizettek, hogy megkapt�k. M�sodszor: m�ig ny�gik a s�ly�t.  - De ez a m�dszer k�pes lehet arra, hogy megv�djen minket a m�rgekt�l? – k�rdezte Reina. – Csak egy lehet�s�gk�nt, Quentin, �s nem azt akarom hallgatni, hogy h�lyes�g – n�zett k�rlel�n a f�rfira. Mikor az nem volt hajland� v�laszolni, szinte k�ny�r�gve folytatta – Most v�gre van egy lehet�s�g r�, hogy kil�pj�nk ebb�l a helyzetb�l.  - Megmondtam, hogy �r�kk� ny�gitek a s�ly�t. Ez is egy m�reg, �s ha a v�reteket meg is �reg�ti, a csontjaitokat nem... b�r sokkal gyorsabbak lesztek, sokkal sebezhetetlenebbnek hiszitek magatokat, ann�l k�nnyebb lesz nektek f�jdalmat okozni. �s a m�reg f�gg�v� tesz, �venk�nt egyszer kapnotok kell bel�le, k�l�nben gyeng�bbek lesztek, mint mostan�ban �jszak�nk�nt. Ez ugyanolyan k�nokkal fog j�rni, mint az els�... ez lenne a lehet� legrosszabb v�laszt�s.  - Sz�val a m�dszer m�k�dik. Egyel�re erre voltam k�v�ncsi... – d�lt h�tra el�gedetten Reina, mintha a f�rfi szavainak �rtelm�t fel sem fogta volna.  - �s mikor csaljuk �ket csapd�ba? – k�rdezte moh�n Narelle.  - Nem, arr�l sz� se lehet, hogy � is kapjon bel�le! – fakadt ki Quentin. – Narelle szenved�s�t mindenki meg�rzi! Ha erre �t�led, mindenkit b�ntetsz!  - A hal�lomat is mindenki meg�rzi – vonta meg a v�ll�t az eml�tett – Ink�bb maradok �vente egyszer a f�jdalomn�l.  - �n pedig seg�tek, amennyit csak tudok. Gondolom, �n is �ld�z�tt vagyok, �gyhogy csalinak �ppens�ggel nem is rossz. Nem kell vesz�lybe sodornotok az �jkir�lyn�t. - Te viszont nem csaln�d ki Lothart a rejtekhely�r�l – vetette ellen Reina – De sz�ks�g lesz a seg�ts�gedre. Mi fog kelleni ahhoz, hogy megkapjuk ezt a szert? – fordult ism�t Quentinhez. A f�rfi el�bb csak megr�zta a fej�t, majd hossz� csend ut�n v�laszolt. - Egy nagyon er�s v�mp�r v�re, �s m�g az, amit k�r a m�regk�sz�t�.  - �s hov� kell menni �rte?  - Pontosan? Fogalmam sincs! – a f�rfi hangj�ban d�h szikr�zott fel – Keress olyat, aki �rz� volt ezer �vig! Azok el tudj�k k�sz�teni!  - Reina, nincs kedved B-tervet kidolgozni? – h�zta el a sz�j�t Lotus. – Ez m�r a legelej�n akad�lyokba �tk�zik...  - Na �s? Nem ez lenne az els� �r�lt v�llalkoz�s. De most k�rek egy k�s�r�t, akit pajzsk�nt magam el� r�nthatok, ha Maddocknak nem fog tetszeni az �tlet – mondta �rtatlan arccal. Lotus felnevetett, Narelle pedig azonnal felemelte a kez�t. – Nem, te itt maradsz. M�g csak az k�ne, hogy �t k�zben lel�jenek minket. – r�zta meg a fej�t a l�ny. Narelle keze az �l�be esett, �s az �jkir�lyn� csal�dott arcot v�gott.  - K�l�nben is, tudod j�l, hogy Maddocknak �lett�rsa van – jegyezte meg vigyorogva Lotus. V�laszk�nt Narelle keze meglend�lt, �s olyan k�zel suhant el a v�r�s haj� l�ny feje b�bj�hoz, hogy a szele felborzolta Lotus gondosan f�s�lt frizur�j�t.  Shahinda �s Xoana felkacagott, �s v�g�l Quentin sz�lalt meg.  - Veled megyek, de figyelmeztetlek, mire oda�r�nk, m�r te magad is jobban �t fogod gondolni a dolgot...  Reina megvonta a v�ll�t. - Akkor holnap napkeltekor indul�s! – jelentette ki ellentmond�st nem t�r� hangon. – Most alszom egyet, �s m�r ti is j�l tenn�tek, ha megkeresn�tek a szob�itokat, mert p�r perc m�lva csak k�szva lehet eljutni od�ig.  Quentin fels�hajtott, �s m�g mindig a szemeit forgatva a l�ny ut�n eredt. - Van egy�ltal�n k�sz terve, vagy m�g meg�lmodja? – k�rdezte Xoana morogva, miut�n Reina �s Quentin elt�ntek a folyos�n. - Az �szt�neire hallgat, �s �ltal�ban bej�n neki – vonta meg a v�ll�t Narelle. – De most m�r nektek is sipirc, mert nem fogok cipelni senkit! – tette hozz� elvigyorodva, ahogy kitess�kelte a csapatot az ajt�n. N�h�ny perccel k�s�bb, amikor az utols� ajt�csuk�d�st is hallotta, meg�rezte, ahogy v�gre lement a nap, �s Joselyn �tvette a hely�t. N�h�ny �ra, �s az utols� felvon�s tal�n t�nyleg elkezd�dik – hacsak Quentin lebesz�l�ereje nem fogja legy�zni Rein�t – amire Narelle, ismerve a mester�t, vajmi kev�s es�lyt l�tott.