A sz�vets�g h�za egy erd�ben �llt, egy kisv�ros mellett. M�g Shahinda kapta annak idej�n a h�romsz�z �ves �p�letet, �s az�ta egyed�l lakott benne, de m�ra a Night Star Coven f�hadisz�ll�sak�nt is szolg�lt. V�mp�rok keze munk�j�t dics�rte, de eredeti lak�i m�r nem tartottak ig�nyt r�. Beker�tett kert nem tartozott hozz�, a f�k az �p�lett�l n�h�ny m�terre n�ttek, n�melyik eg�sz a tet� magass�g�ig t�rt fel. A h�z, vagy ink�bb k�ria h�rom emeletet foglalt mag�ba. A l�pcs�k korl�tai sz�naranyb�l k�sz�ltek, egyszer� mint�val. F�nyezett t�lgyfapadl� fek�dt mindenhol, ugyanezen f�b�l k�sz�ltek az ajt�k, asztalok, �s minden egyes b�tor, mely az �p�let kell�k��l szolg�lt. A modern m�v�szet sz�ps�geit m�r a sz�vets�gesek illesztett�k a falakra, �s a kir�v� form�k sem cs�f�tott�k el az �p�letet. A f�ldszint nem volt m�s, mint k�t hatalmas terem, �s egy bej�rati csarnok. A belmagass�g szokatlanul nagy, �t m�teres volt. A k�t terem a csarnokb�l ny�lt, egy-egy bolt�ves ajt� m�g�l. Az egyik a h�tk�znapokra kialak�tott nappalik�nt, a m�sik pedig egy b�lteremk�nt volt haszn�lhat�, fabor�t�s� oszlopokkal tagolva. A m�sodik emelet enn�l j�val egyszer�bb volt. A hossz� l�pcs�n fel�rve egy sz�k folyos�t l�thatott az idemer�szked�, melyekbe hatalmas ablakokon �t �radt be a nappali �s az �jszakai f�ny egyar�nt, a nap minden szak�ban elegend� vil�goss�got szolg�ltatva a v�mp�rok �rz�keny szemeinek. A folyos�r�l egyetlen ajt� ny�lt egy �ri�si terembe, mely elfoglalta j�form�n az eg�sz emeletet. Ide�lis volt a p�rbajoz�s gyakorl�s�ra, �let-hal�l k�zdelmek rendez�s�re, vagy sz�rakoztat� j�t�kokra. Shahinda k�nyvespolcokat szerzett be, �s ennek a teremnek egy r�sz�t k�nyvt�rr� alak�totta, de az olvas� �s a gyakorl� r�szt csak egy ritk�s oszlopsor v�lasztotta el egym�st�l. H�t kisebb, rakt�raknak haszn�lt szob�ba vezettek a teremb�l ny�l� ajt�k, ahol fegyverek, r�ges-r�gi k�nyvek, kiselejtezett b�torok foglalt�k a helyet. A harmadik emelet szob�knak adott otthont. A sz�vets�g h�rom tagja itt lakott, egym�s melletti lakoszt�lyokban. Minden lakoszt�lyhoz egy dolgoz�szoba, f�rd� �s h�l� tartozott, �s minden lakoszt�lyt m�s-m�s sz�nek szerint rendeztek be az �p�t�k. Shahinda szob�j�ban a v�r�s �s a barna sz�nek domin�ltak az �vsz�zados b�torokon, falakon. V�r�s volt a f�gg�ny, a sz�nyeg �s az �gy baldachinja. Lotus a z�ldet kedvelte, szob�j�nak falaira erdei mint�kat rajzolt m�v�szi �gyess�ggel, a k�rpitok m�regz�lden vir�tottak. Reina volt az, aki legk�s�bb lakta be a szob�j�t. A fekete �s az aranysz�n tal�lkoz�sa volt ez, b�r a b�torok eredeti sz�n�t soha nem akarta elt�ntetni. Fekete, aranyszeg�ly� ter�t�ket szerzett, a f�gg�ny�k s�t�t b�rsony�t meghagyta olyannak, amilyen volt. A sz�nyeg�t elt�ntette a szob�b�l, megel�gedett a hideg parkett�val. Minden szob�ban, minden teremben hatalmas, tizenh�rom �g� gyertyatart�k �lltak, benn�k a f�nyt ad� gyerty�kkal. A sz�vets�gesek szitkoz�d�sai gyakran sz�ltak a takar�t�sr�l �s a gyerty�k gy�jtogat�s�r�l, cser�lget�s�r�l. B�r a hatalmas h�z ezernyi neh�zs�geket okozott, mindh�rman szerett�k, �s ragaszkodtak hozz�, semmi �ron nem hagyt�k volna el �let�k legf�bb sz�nter�t.   - A fene essen bel�d, Lotus! – morogta d�h�sen Shahinda. Minden �nuralm�t bevetette, hogy ne kiab�ljon, de a l�ny �gy is s�rt�d�tten v�gta be maga m�g�tt a szob�j�nak ajtaj�t. Reina k�v�ncsian n�zett ut�na, �s szeretett volna megk�rdezni t�le, hogy mi t�rt�nt, de mivel Lotus ajtaj�nak z�rj�ban elfordult a kulcs, m�r nem pr�b�lta meg el�rni. Helyette Shahind�hoz fordult. - M�gis, mi t�rt�nt? – k�rdezte, a d�h�ng� n� szem�be n�zve. - Csak az, ami mindig: majdnem leleplezte a v�mp�r-t�rsadalmat, �s megint Raymondt�l kaptam a h�rt, hogy vonuljunk vissza napokig a vad�szatt�l, mert baj lesz bel�le. - Mit csin�lt ez az �r�lt? – nevetett fel a fiatalabb l�ny. Nem tudta komolyan venni az eff�le kirohan�sokat, hiszen szinte mindennapi eset volt, hogy Lotus �s Shahinda �sszekaptak valamin, ami szoros �sszef�gg�sben volt Lotus felel�tlens�g�vel. A z�ld sz�rny� l�ny szob�j�b�l cs�r�mp�l�s hallatszott ki, majd az �gy nyikordult meg. Mintha a l�ny eldobta volna a kulcsot valamelyik sarokba. Shahinda m�lyet s�hajtott. - Nyilv�nos ter�leten, el�vigy�zatlanul vad�szott, �s megl�tt�k. Megint. Egy�bk�nt semmi k�l�n�s, nem is lenne baj bel�le, csak nem tudom, te hogy vagy vele, de �n nem szeretek �js�g�r�k �s f�nyk�p�szek szeme l�tt�ra gyilkolni. Reina �nk�ntelen�l felkacagott. - Igazad van… - mondta v�g�l, miut�n Shahinda szigor� pillant�sa meggy�zte r�la, hogy a nevet�s nem hely�nval� ebben a helyzetben. – De most j� napot! �n is megyek aludni, mindj�rt hajnalodik – b�cs�zott el. A bar�tn�je most t�lzottan harap�s kedv�ben volt ahhoz, hogy sok id�t t�lts�n a t�rsas�g�ban, �gy � maga is bevonult a szob�j�ba, mely csak k�t ajt�ra volt Lotus�t�l. M�g hallotta, amint Shahinda neh�z l�ptekkel a saj�tj�ba megy, �s bev�gja az ajt�t maga m�g�tt. Miut�n a ruh�it is ledobta mag�r�l, �s a saj�t �gy�ba b�jt, v�mp�rf�lei m�g a vastag falakon �t is �rz�kelt�k a k�t bar�tn�j�nek ideges szuszog�s�t, majd a teste bizseregni kezdett. Reina megfordult az �gyon. M�r felkelt a nap, nem is akart �bren maradni. A baldachinja az �gy k�r�l m�g mindig t�k�letesen v�dett a bet�rni k�sz�l� napsugarak el�l. Utols� gondolataiban a bar�tn�i veszeked�s�n�l j�rt �jra, majd lassan elhagyta minden ereje, �s m�ly �lomba zuhant. Ism�t az az arc k�s�rtette, mint minden �jszak�n. A feh�r b�r�, szomor� szem�, haland� l�ny�. Ha tudta volna, mit jelent… ha csak egyszer v�laszt kapott volna a k�rd�seire… De az �lomk�p mindig a legrosszabb pillanatban foszlott szerte. �s �j k�pek j�ttek a hely�be. Kellemetlen szag, �lettel teli, t�ncol� f�nyek. Gyerty�k� tal�n? De nem, ami �gett, az nem viasz volt… valami eg�sz m�s. Csukott szemh�j�n �t l�tta, amint a f�ny vill�dzik k�r�l�tte. �lmodik, vagy tal�n m�r �bren van? Mi t�rt�nik k�r�l�tte, mi ez a ropog�s? �r�lt nyikorg�s, egy neh�z t�rgy becsap�d�s�nak hangja, sikoly… De ki sik�t? Sikoly ism�t… Reina szemei felpattantak. Egy pillanat kellett hozz�, hogy felm�rje, az utols� �lomk�pek val�sak voltak. F�lrer�ntotta a baldachint. A vill�dz� f�ny az ablakon �radt be, l�ngok nyaldost�k az �veget. A sik�t�s Lotust�l sz�rmazott, a l�ny m�r fel�bredt a t�zre. De mi t�rt�nhetett? A nap m�g fent volt, magasan az �gen j�rt, tal�n m�r nyugaton, de ez mit sem sz�m�t… Nappal… igenis sz�m�t, most nincs ereje eloltani a t�zet. Megtehetn�, igen… majd �jszaka, de addigra le�g az eg�sz h�z. Egy ajt�csap�d�s a szomsz�db�l. Ez v�gre mag�hoz t�r�tette, azonnal kiugrott az �gyb�l, �s a ruh�i�rt kapott. Tudta, hogy nincs sok ideje fel�lt�zni, de meztelen�l m�gsem akart kirohanni. �szt�n�sen vette fel a f�rd�k�peny�t. Tal�n be kellene vizezni… de m�r nincs ideje r�, �s bizony�ra a csap sem m�k�dik m�r. Felt�pte az ajt�t, �s kiviharzott a folyos�ra. A f�l�pcs� m�r l�ngokban �llt. A h�z gerend�i estek r�, �s a fels� szintre vezet� l�pcs�sor Reina szeme l�tt�ra zuhant le. Valaki meg�rintette a h�t�t… Reina felsikoltott. - Az isten�rt, nyughass m�r! – Shahinda hangja. M�ly l�legzetet vett, majd felk�h�g�tt. A f�st csak az�rt nem fojtotta m�g meg, mert ebben testben a m�rgekkel szemben sokkal ellen�ll�bb volt, mint haland� t�rsai. De a h�s�get m�r alig b�rta a b�re. - Hol van Lotus? – k�rdezte azonnal, majd esz�be villantak a tegnapi esem�nyek. Lotus bez�rta mag�t. A l�ny eszel�s sikolya el�rulta, hogy nem tud kijutni. - A szob�j�ban. Be kellene t�rn�nk az ajt�t, de most k�ptelens�g – zih�lta Shahinda. Agya k�ts�gbeesetten j�rt a megold�son. - Egy�tt tal�n siker�lhet – mondta Reina, amint a k�h�g�s abbamaradt. Homlok�n verejt�k gy�ngy�z�tt, a l�ngok egyre k�zelebb j�ttek hozz�juk. A t�z gyorsan terjedt a f�nyezett parkett�n… - Akkor gyer�nk, de nem sok id�nk maradt – jegyezte meg Shahinda, nyugalmat er�ltetve a hangj�ra. Ketten fesz�ltek neki az �vsz�zados t�lgyfaajt�nak, nekifut�ssal, v�llal, l�bbal… de az mintha betonba lett volna �gyazva. Lotus hiszt�rikus sikolt�sa nem csitult. - Keresd meg a kulcsot! – ki�ltott be Reina, rem�lve, hogy a l�ny meghallja �gy is. - Fogalmam sincs, hol lehet! �g a f�gg�ny is… – v�laszolt Lotus, �s a hangja elcsuklott a zokog�st�l. - T�pd le, �s ugorj ki az ablakon! – Utas�totta Shahinda. – Nem jutunk be az ajt�n… Fut�s, Reina! – sz�lt halkabban, �s mag�val r�ntotta a l�nyt a l�buk alatt felcsap� l�ngok el�l. Rohantak. Az �p�let keleti sz�rny�ban volt az egyetlen mened�k�k, a k�ls� l�pcs�, amelyet m�g nem �rtek el a l�ngok. Reina vissza akart fordulni, seg�teni a l�nyon. M�g hallotta annak sikoly�t, l�tta az ajtaj�t mardos� l�ngnyelveket, de nem fordulhatott vissza… V�gig a folyos�n, be egy soha nem haszn�lt ajt�n, majd �t egy zs�folt rakt�ron. Shahinda rugdosta arr�bb a k�nny� b�torokat, �s mire el�rt�k a szoba t�lv�g�t, m�r az eg�sz folyos� l�ngokban �llt. A t�zl�pcs� felforr�sodott, �gette Reina meztelen talp�t, tenyer�t, de nem volt m�s v�laszt�sa, mint itt lemenek�lni, Shahinda el�tt. Az �p�let ablakait szil�nkokra robbantotta a forr�s�g. L�ngolt minden, a tet� gerend�i is kigyulladtak. T�ncol� v�r�s f�ny vette �t a nap uralm�t. Arcok a t�zben… mind ugyanolyan arc, de ismeretlen… tal�n csak a szeme k�pr�zott. Reina felsikoltott, azonnal vissza akart fordulni. Mikor le�rtek, Lotus m�g nem volt sehol, de a l�ny szob�j�nak ablak�n is kicsaptak a l�ngok. Pedig csak id� k�rd�se volt, hogy mikor omlik romokk� a k�ria. - Lotus! Lotus, hol vagy?! – k�rdezte sikoltva, de nem j�tt v�lasz. Odafentr�l f�jdalmas �v�lt�s hangzott fel, �s Reina mellkas�n �getni kezdett a jelk�p. Az a jel, amely nappal soha nem l�tszott. - Ugorj m�r, az isten�rt! – ki�ltott Shahinda is, de nem j�tt �j v�lasz. Lotus vagy el�jult, vagy meghalt a l�ngok martal�k�ban… majd visszahozz�k, ha lemegy a nap. Nem lesz baj. De ha hamuv� �g, nem tudj�k visszahozni… Shahinda m�g Reina ut�n kapott, de m�r nem �rte el. A l�ny olyan hirtelen t�nt el mell�le, mintha az �jszakai gyorsas�ga t�rt volna vissza. Nem a h�zba ment, hanem a h�z el�tt �ll� kis sz�k�k�thoz. A v�z gy�ngy�z�tt a t�lc�ban. Reina leh�nyta mag�r�l a k�penyt, �s megforgatta a v�zben, majd ism�t mag�ra �lt�tte, a haj�t is bevizezve. Miel�tt Shahinda megk�rdezhette volna t�le, hogy mire k�sz�l, a l�ny m�r a t�zl�pcs� fel� rohant. A felforr�sodott fokokon vill�mgyorsan m�szott fel, eg�sz a harmadik emeletig. Most nem �rdekelte a t�z, �jszaka a bar�tja volt. Arcok… vicsorg�, d�h�s arcok. - Mit akarsz, te s�t�n? – ki�ltotta d�h�sen. V�r�s v�mp�r. – Mi a neved? Mit akarsz t�l�nk? – a l�ngok k�r�l�lelt�k a csukl�j�t. Sikoltott, a f�jdalom sz�rny� volt. – T�nj el innen, ne k�nozz minket! Vonulj vissza, te �r�lt! – a bok�in felk�sztak a l�ngok, lemart�k a h�st a l�b�r�l. De nem �llt meg, nem tehette. A legnagyobb t�zf�szekbe ment. Talpa alatt repedezett az �gett parketta, kis h�j�n csontig �gett l�bfej�t elnyelt�k a lyukak. M�r nem sikoltott, nem �rdekelte a f�jdalom. M�g egy ajt�… m�g egy… �s ez lesz az. Bet�rt rajta. A legyeng�lt fa m�r nem b�rt ellen�llni a kis l�k�snek sem… Lotus a padl�n fek�dt, �jultan. Tal�n a f�st tette? Vagy a forr�s�g? Hisz a l�ny nem �gett meg, nem voltak sebek rajta, b�r a szob�j�ban is l�ngra kaptak a b�torok. Hozz� hajolt, meg akarta fogni, de az �rint�s iszony� volt. Csak most vette �szre, hogy a kez�n is megfeketedett a b�r. Csoda, hogy m�g �lt, l�legzett egy�ltal�n… Tekintet�t az �gy vonzotta mag�ra. A f�gg�ny l�ngolt, s a l�ngokban ott volt az arc. Ismeretlen, soha nem l�tott arc, mely m�r nem vicsorgott, nem volt d�h�s. G�nyos mosolya r�miszt�bb volt el�bbi haragj�n�l. - Mit akarsz t�lem? – Reina �rezte, hogy a hangja megremeg. Tal�n a f�jdalom tette? Vagy a f�lelem, amely a gyomr�t r�ntotta g�rcsbe? - Hal�lt, hal�l�rt cser�be. Tiszt�k, kivehet�k voltak a szavak. A folyos�n egy gerenda hullott le, pont az ajt� el�tt. Apr� l�ngnyelvek mardost�k, egy-egy apr� t�k�rk�pet villantva fel. Ugyanaz az arc. - Kit �ltem meg, aki ilyen k�zel �llt hozz�d? - Felicyt�t. Nem v�dolt, csak kijelentett. �s felkacagott... sz�vbe mar� gonoszs�ggal. - Nem �n �ltem meg! - Ha nem te, h�t a bar�taid. - A k�zel�ben sem j�rtam! – Reina hangja is hiszt�rikuss� kezdett v�lni. Mar� k�nnyek k�sztak le az arc�n. – Hagyj minket �lni, nem tehet�nk r�la! - Bizony�tsd be – a hang mintha megingott volna hit�ben. Az arc k�v�ncsiv�, f�rk�sz�v� v�lt. - Hogy tudn�m bebizony�tani? – k�rdezte Reina. K�rbepillantott, menek�l�si utat keresve. L�ngolt a dolgoz�szoba ajtaja, a f�rd�szob��… a folyos�t elbarik�dozt�k a tet�r�l lehull� gerend�k. Az ablakon becsaptak a l�ngnyelvek, nem volt ki�t. Sehol nem volt ki�t… - Mutasd a sz�ved – nyugodt t�relem. – Adj betekint�st, adj egy csepp v�rt, �s tudni fogom. - Ezernyi sebb�l v�rzek m�r, mire van sz�ks�ged m�g? Ki vagy te? – a f�jdalom nem enyh�lt v�gtagjaiban. Lotus �jultan fek�dt el�tte. - Az �jszakai �rz�. Engedd meg! - Mit akarsz? Nem j�tt �j v�lasz, csak egy sejtelmes, g�nyoros mosoly a f�gg�nyt mardos� l�ngokon. Egy l�ngnyelv kiny�lt, Reina sz�ve fel�. A l�nynak nem maradt ideje elugrani el�le, a t�z el�rte �t, de m�r nem �gette meg. A sz�v�ig ny�lt, minden f�jdalom n�lk�l. S mikor visszah�z�dott, egyetlen csepp v�r t�ncolt rajta, �rintetlen�l. A k�t szem figyelmesen n�zte, majd a l�ngnyelv az ajkakhoz �rt, s a v�rcsepp elt�nt. Reina sz�ve hevesen vert, az izgalomt�l, a f�jdalomt�l… ki tudja, mit�l. K�nz� v�rakoz�ssal n�zte a t�z-arc lass� mozdulatait. Mikor az ism�t megsz�lalt, szitkokat sz�rt. - Igazat mondt�l – jelentette ki v�g�l. – L�tjuk m�g egym�st, Reina! Az arc k�dd� foszlott, a l�ngnyelvek elt�ntek a szob�b�l. Reina �rtetlen�l n�zett k�r�l, minden mintha �rintetlen lett volna. A szoba b�torair�l elt�nt a korom, a folyos� tiszta volt. A leszakadt, porr� hamvadt f�gg�ny�k is elfoglalt�k r�gi hely�ket. Mintha csak egy r�m�lom lett volna… - Reina! Lotus! – hallotta kintr�l Shahinda ki�lt�s�t. – �letben vagytok? - Semmi bajom… - suttogta Reina, de ki�ltani akart. A f�jdalomt�l sziszegve az ablakhoz l�pett, megfeketedett kez�vel intett ki, hogy nincs semmi baj. Amint az �jszaka lesz�ll, a sebek is be fognak gy�gyulni, az pedig csak n�h�ny �ra… A l�ngok elt�ntek, Lotus �bredezett a sz�nyegen. - V�ge van? – k�rdezte k�b�n, majd felk�h�g�tt a tork�t mardos� f�jdalomt�l. - Igen, v�ge… m�r minden rendben – s�hajtott Reina, �s leroskadt az �gyra. A f�gg�ny�n egy apr� v�rcsepp t�ncolt.